Tartalomjegyzék

• 2019/05
• chevron_rightTematikus összeállítás • Új módszerek a belgyógyászati diagnosztikában
  • Bevezető
  • Új módszerek az endoszkópiában
  • Új módszerek az onkohematológiai betegségek molekuláris diagnosztikájában
  • Az újgenerációs molekuláris diagnosztikai módszerek lehetőségei az endokrinológiában
  • Új diagnosztikai módszerek a ritka betegségek felismerésében
  • Tumordiagnosztika vérből – a folyadékbiopszia
• chevron_rightTematikus összeállítás • A gyermekek táplálkozása – a jövő egészsége
  • Bevezető
  • Egészséges táplálkozás mint hosszú távú prevenciós program: OKOSTÁNYÉR® 6–17 éves gyermekeknek
  • Vegetáriánus anya, vegetáriánus gyermek
  • Táplálékallergiák és felszívódási zavarok gyermekkorban
  • A 11–18 éves fiatalok országos, reprezentatív táplálkozási és fizikai aktivitási vizsgálata
  • Gyermekkori elhízás előfordulása Magyarországon (COSI)
  • Fogyasztói trendek a táplálkozásban, különös tekintettel a fiatal korcsoportra
• chevron_rightTanulmány
  • Világhírű magyar tudósok
• chevron_rightKönyvszemle
  • Az idő szemiotikája
• Kitekintés

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 400 5

Civilizációnk megjelenési formája: a technika. Egy társadalom technikai fejlettségéből, e technika elterjedtségéből, hatékonyságából, hozzáférhetőségéből megítélhető az adott társadalom jóléte, gazdasági színvonala. Azonban ez csak a külső keret. A civilizáció teljes tartalma ennél sokkal több: annak fontos vonása a kultúra, a technika feletti szellemi műveltség. Technika és kultúra – mint a „hardver” és a „szoftver” – együtt jellemzi a civilizációt.

Nyugati, keresztény civilizációnk fejlődése az első ipari forradalom óta szinte töretlen, abból a földközi-tengeri szellemi örökségből kiindulva, amit a görög, római, zsidó, keresztény kultúra gyökereiből merítettünk. Technikai vívmányainkat az egész világ igyekszik ellesni, megtanulni, átvenni, s így gazdasági eredményeinket (pl. GDP) utolérni. Technikánk, s így jólétünk fenntarthatósága, további fejlődési lehetőségünk viszont erősen kétségessé vált az induló 21. században. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a mi nyugati civilizációnk – amely számszerűleg is csak a világ egyhetedére terjed ki –, csak egy a többi (kínai, indiai, japán, arab, afrikai, dél-amerikai stb.) civilizációk között, amelyek kulturális örökségét nem becsülhetjük alá. A világ egyensúlytalansága: a „gazdagok” aránytalan pazarlása, és a „szegények” nélkülözése közötti ellentmondás nemcsak társadalmainkat osztja meg, hanem világméretű feszültségekhez vezet.

A technológiák fenntartható – így a Föld erőforrásaival és a környezettel egyensúlyban tartható – fejlődésén tehát az egész emberiség jövője múlhat. A pazarló fogyasztásnak határa kell hogy legyen. A mennyiségi fejlődés előre jelezhetően korlátozott, de a minőségi fejlődés korlátai még messze vannak. A technika szakemberei számára a szakadatlan fejlesztés és megújulás, az innováció egyre nagyobb, egyre fontosabb feladat, ha másért nem, akkor a magasabb hatékonyság, az alacsonyabb anyag- és energiafelhasználás, az újrahasznosítás, az egészséges körforgás (recycling) érdekében.

A technikatörténet tanulságaiból kiinduló és a korunk fő technológiai ágazatait áttekintő előadássorozat ezt a fejlesztési koncepciót szem előtt tartva, a mai és jövő technológiák fenntartható fejlődésébe vetett hitre alapoz.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-fenntarthato-fejlodes-technologiai//