Borbély Gábor

Civakodó angyalok

Az egyediség alapelve (principium individuationis)

Mindez azonban fölvet egy további problémát is. A legkevésbé sem világos ugyanis, hogy miként állíthatjuk ellentmondásmentesen egyrészt azt, hogy az essentia – mivel olyasvalamit jelöl, ami az egyes nemekbe és fajokba sorolható dolgokban közös – általános, másrészt viszont azt, hogy olyasvalamit jelöl, ami az anyagot és a formát is magában foglalja. Az összetett szubsztanciák ugyanis térben és időben megjelenő egyedi dolgok, s azt, hogy egy adott fajon belül az egyes egyedek numerikusan különböznek, Tamás szerint éppenséggel az anyaguk okozza. Az egyediség alapelve az anyag, írja Tamás, ám anélkül, hogy érvelne e legkevésbé sem magától értetődő állítás mellett (Aquinói Szent Tamás 1990: 58).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 431 9

Filozófia

„Ha tehát sem klerikus, sem laikus, sem pedig szerzetes nem vagy, akkor képtelen vagyok kitalálni, hogy milyen néven nevezzelek. (…) A nevek ugyanis el szokták veszíteni tulajdonképpeni jelentésüket akkor, amikor az általuk jelölt dolgok megszűnnek tökéletesek lenni. Ha eltávolítjuk a ház tetejét vagy a falát, akkor a házat csak tökéletlen háznak nevezzük. Hasonlóképpen: ha azt a testrészt, amely férfivá tesz, eltávolítjuk, téged nem Péternek, hanem tök-életlen Péternek kell, hogy nevezzünk” (Roscellinus levele Petrus Abaelardushoz).

„Az ember valamennyi törekvése között a bölcsességre irányuló a legtökéletesebb, a legmagasztosabb, a leghasznosabb és a legörömtelibb. A legtökéletesebb azért, mert amilyen mértékben törekszik az ember a bölcsességre, oly mértékben részesül - legalábbis valamelyest - az igaz boldogságban (…). A legmagasztosabb viszont azért, mert az ember a leginkább ennek révén válik az Isten hasonmásává, aki mindent a bölcsességben hozott létre; s mivel a hasonlóság a szeretet oka, a bölcsességre irányuló törekvés mindenekelőtt a barátság révén köt össze bennünket Istennel (…). A leghasznosabb pedig azért, mert a bölcsesség révén jutunk el a halhatatlanság birodalmába: a bölcsesség kívánása tehát elvezet az örök uralomhoz. A legörömtelibb végül azért, mert nincsen keserűség a társaságában; nincsen bosszúság a vele való élésben, hanem csak vígság és öröm” (Aquinói Szent Tamás, Summa contra gentiles, Első könyv, Második fejezet).

Hivatkozás: https://mersz.hu/borbely-civakodo-angyalok//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero