Borbély Gábor

Civakodó angyalok

Abszolút és konnotatív terminusok

Ockham eliminációs stratégiája tetten érhető az abszolút és konnotatív terminusok megkülönböztetésében is. Az abszolút terminusok Ockham szerint kizárólag elsődleges szignifikációval rendelkeznek, és a szignifikátumaikon kívül nem szignifikálnak semmi mást, még oly módon sem, hogy a saját szignifikátumukat másodlagosan szignifikálnák (Summa Logicae I, 10; Guillelmus de Ockham 1974: 35–38). Ez azt jelenti, hogy azon két értelem valamelyikének megfelelően rendelkeznek szignifikációval, amelyeket az imént említettünk (lásd 16.3.4.). A természetes fajtákat kifejező szavak abszolút terminusok: ilyenek például az „ember”, az „állat”, a „kő”, a „fa”, az „angyal”. Ezek a terminusok perszonális szuppozícióban a szignifikátumukra referálnak.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 431 9

Filozófia

„Ha tehát sem klerikus, sem laikus, sem pedig szerzetes nem vagy, akkor képtelen vagyok kitalálni, hogy milyen néven nevezzelek. (…) A nevek ugyanis el szokták veszíteni tulajdonképpeni jelentésüket akkor, amikor az általuk jelölt dolgok megszűnnek tökéletesek lenni. Ha eltávolítjuk a ház tetejét vagy a falát, akkor a házat csak tökéletlen háznak nevezzük. Hasonlóképpen: ha azt a testrészt, amely férfivá tesz, eltávolítjuk, téged nem Péternek, hanem tök-életlen Péternek kell, hogy nevezzünk” (Roscellinus levele Petrus Abaelardushoz).

„Az ember valamennyi törekvése között a bölcsességre irányuló a legtökéletesebb, a legmagasztosabb, a leghasznosabb és a legörömtelibb. A legtökéletesebb azért, mert amilyen mértékben törekszik az ember a bölcsességre, oly mértékben részesül - legalábbis valamelyest - az igaz boldogságban (…). A legmagasztosabb viszont azért, mert az ember a leginkább ennek révén válik az Isten hasonmásává, aki mindent a bölcsességben hozott létre; s mivel a hasonlóság a szeretet oka, a bölcsességre irányuló törekvés mindenekelőtt a barátság révén köt össze bennünket Istennel (…). A leghasznosabb pedig azért, mert a bölcsesség révén jutunk el a halhatatlanság birodalmába: a bölcsesség kívánása tehát elvezet az örök uralomhoz. A legörömtelibb végül azért, mert nincsen keserűség a társaságában; nincsen bosszúság a vele való élésben, hanem csak vígság és öröm” (Aquinói Szent Tamás, Summa contra gentiles, Első könyv, Második fejezet).

Hivatkozás: https://mersz.hu/borbely-civakodo-angyalok//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero