Tartalomjegyzék

• ISTEN ÉS BIRODALOM Politikai teológia
• Impresszum
• chevron_rightBevezetés
  • A címlapkép magyarázata
• Joseph Ratzinger és Jürgen Habermas vitája
• Róma és az üdvtörténet
• chevron_rightA népek angyalai, avagy lehetséges-e nemzeti kereszténység?
  • Bábel teológiája
  • Kelszosz és Órigenész
  • Kik az angyalok?
  • Az egyház
  • A liturgikus appendixek
  • Mi a tanulság?
• chevron_rightEgy atya és két fia
  • Kora keresztény megoldások
  • Egy nagyszabású megoldási javaslat
  • Egy „újszövetségi szó”
  • Egy különös vakfolt: MTörv 26,13
• A „párthus nyíllövés” Erik Peterson Carl Schmitt politikai teológiájáról
• chevron_rightCarl Schmitt teológiája
  • Schmitt, a katolikus
  • A politikai és a főinkvizítor
  • Az egyház
  • Politikai teológia és monoteizmus
  • Összefoglalás
• chevron_rightA tiszta jogtan és a teológia: Hans Kelsen analógiái
  • Bevezetés
  • Új fejlemények: a befogadás kontextusának megváltozása
  • A tiszta jogtan teológiaértelmezése
  • Kelsen érvelése
  • Kelsen érvelésének kritikája
• Az emberjogi hipotézis szükségessége – válasz Sajó Andrásnak –
• chevron_rightBibliográfia
  • Rövidítések
  • Források
  • Felhasznált irodalom
• A tanulmányok eredeti megjelenési helyei

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 439 5

Mi garantálja egy politikai formáció, például a demokratikus jogállam alapvető elveit? A kérdés politika és jog közös legitimációs igényére irányul. A legitimáció azonban túlmutat a mindenkori politikai és jogrendszeren, olyan alapvető kérdésekre követelve választ, amelyet hagyományosan csak a teológia volt képes megválaszolni. A teológia így tölthetett be meghatározó szerepet a legitimáció szempontjából az antikvitástól kezdve egészen a modern korig, közvetlen analógiák, illetve később fogalmainak szekularizált változatain keresztül. Teológia és politika, illetve jog viszonya ugyanakkor kölcsönös egymásra utaltságuk ellenére sem volt problémáktól mentes, ahogy azt a zsidóság és a kereszténység eszméi mutatják, amelyek (más és más okból, de) radikálisan szakítottak a római birodalomnak a hellénisztikus teológia által megalapozott politikai és államelméletével. A kötet e hosszú történet több állomását és aspektusát mutatja be teológiatörténeti és alapvető jogfilozófiai kérdéseket vizsgáló tanulmányokban. Joseph Ratzinger és Jürgen Habermas híres vitája felől kiindulva az elemzések a Római Birodalom és a kereszténység viszonyának tárgyalásán át haladnak politikai legitimáció és teológia összefüggéseinek egészen a weimari német kultúra környezetében kialakuló klasszikus értelemben vett politikai teológia problémájáig, ahol már Carl Schmitt, Erik Peterson, Ernst Kantorowitz játszanak fő szerepet. A külön is olvasható esettanulmányok között megjelenik a biblikus egzegézisnek a zsidóság és kereszténység viszonyában játszott meghatározó szerepe éppen úgy, mint az egyház és a nemzetfogalom kapcsolata, valamint a "tisza jogtant" képviselő Hans Kelsen teológia-képének bemutatása, illetve az emberi jogok megalapozásánál felmerülő teológiai kérdések.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gereby-isten-es-birodalom//