Geréby György

Isten és birodalom

A tiszta jogtan teológiaértelmezése

A teológia kelseni értelmezése kulcsszerepet játszik Kelsen érvelésében, mely szerint az államtan ugyanúgy épül fel, mint a teológia. Ekként tehát a teológia fogalmán múlik, hogy a feltételezett analógia valóban fennáll-e vagy sem. Kérdésünk tehát annak tisztázására fog törekedni, hogy milyen értelemben alkalmazza Kelsen a teológia fogalmát a tiszta jogtan szükségességét megalapozó érvelésében, és hogy ez az értelmezése a teológia speciális vagy általános jelentésére támaszkodik-e. Ehhez viszont előzetesen azt a kérdést kell tisztáznunk, hogy vajon az a teológiafogalom, amit Kelsen érveléséhez felhasznál, hol helyezkedik el a többi teológiafogalomhoz viszonyítva. Mivel a teológia lehetőségei történeti lépések sorában alakultak ki, a vizsgálat kapcsán bizonyos történeti utalásokra kell sort kerítenünk, de nem öncélból, hanem azért, hogy az alternatívák fényében kritikai véleményt alkothassunk arról a pozícióról, illetve szemléletmódról, amely Kelsen analógiáinak környezetét képezi. Ha azonosítottuk sajátos szellemi pozícióját, akkor a vallás, illetve a teológia más történeti alakjainak hátterében megvizsgálható, hogy azokból kiindulva is vajon megalapozható-e az érvelés, amire Kelsen ezt az analógiát fel kívánja használni – jelesül a „tudományos jogelmélet” felépítésére – a teológiai szemlélet diszkreditálásán keresztül. A vizsgálatból nyerhető tanulságok talán nemcsak Kelsenre érvényesek, hanem jogi elméletek teológiai kapcsolódásainak egy szélesebb körét is érintik.418

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 439 5

Filozófia

Mi garantálja egy politikai formáció, például a demokratikus jogállam alapvető elveit? A kérdés politika és jog közös legitimációs igényére irányul. A legitimáció azonban túlmutat a mindenkori politikai és jogrendszeren, olyan alapvető kérdésekre követelve választ, amelyet hagyományosan csak a teológia volt képes megválaszolni. A teológia így tölthetett be meghatározó szerepet a legitimáció szempontjából az antikvitástól kezdve egészen a modern korig, közvetlen analógiák, illetve később fogalmainak szekularizált változatain keresztül. Teológia és politika, illetve jog viszonya ugyanakkor kölcsönös egymásra utaltságuk ellenére sem volt problémáktól mentes, ahogy azt a zsidóság és a kereszténység eszméi mutatják, amelyek (más és más okból, de) radikálisan szakítottak a római birodalomnak a hellénisztikus teológia által megalapozott politikai és államelméletével. A kötet e hosszú történet több állomását és aspektusát mutatja be teológiatörténeti és alapvető jogfilozófiai kérdéseket vizsgáló tanulmányokban. Joseph Ratzinger és Jürgen Habermas híres vitája felől kiindulva az elemzések a Római Birodalom és a kereszténység viszonyának tárgyalásán át haladnak politikai legitimáció és teológia összefüggéseinek egészen a weimari német kultúra környezetében kialakuló klasszikus értelemben vett politikai teológia problémájáig, ahol már Carl Schmitt, Erik Peterson, Ernst Kantorowitz játszanak fő szerepet. A külön is olvasható esettanulmányok között megjelenik a biblikus egzegézisnek a zsidóság és kereszténység viszonyában játszott meghatározó szerepe éppen úgy, mint az egyház és a nemzetfogalom kapcsolata, valamint a "tisza jogtant" képviselő Hans Kelsen teológia-képének bemutatása, illetve az emberi jogok megalapozásánál felmerülő teológiai kérdések.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gereby-isten-es-birodalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero