Geréby György

Isten és birodalom


Kelsen érvelésének kritikája

Második lépésként a fenti gondolatmenettel és érvelési stratégiával szemben felmerül a kérdés, hogy látszatra ugyan tetszetős, de valóban megalapozott-e? Valóban annyira szoros analógiák állnak-e fenn a két eszme között, a teológiai istentan és az államjogtan között? Összetartozik-e annyira az államjogi elmélet és a teológia, hogy az egyik elvetéséből következzék a másiké is? Megítélésem szerint Kelsen analógiái több okból sem állják ki egy finomabb elemzés próbáját. Először is, olyan sokféle eltérő teológia van, hogy kelseni párhuzamok legfeljebb nagyon korlátozott értelemben állhatnak fenn, ami az érvelést esetlegessé teszi. Az a teológiafogalom ugyanis, amit Kelsen bírál, nem az egyetlen lehetséges teológiafogalom, még a kereszténységen belül sem. A gazdag lehetőségek különböző változatai között korántsem az a leegyszerűsített teizmus a leginkább magától értetődő, amelyet Kelsen általában a teológiával azonosít, de ami elvileg is kizárólag a zsidó-keresztény, illetve az iszlám teológia esetében volna használható, bár valójában inkább még ott sem. A világban tapasztalható igen változatos teológiai elképzelések alapján inkább az tűnne természetesnek, hogy sokféle teológia van, sokféle istenfogalommal, és ezek nem mindegyikével szemben lesz hatásos a „perszonifikáció” vagy a „szubsztantivizmus” alapú kritika. Ezen a ponton például elég, ha emlékeztetünk az ősök tiszteletére alapuló vallásokra, mint a sintó vagy a személytelen istenfogalmat feltételező buddhizmus.


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 439 5

Mi garantálja egy politikai formáció, például a demokratikus jogállam alapvető elveit? A kérdés politika és jog közös legitimációs igényére irányul. A legitimáció azonban túlmutat a mindenkori politikai és jogrendszeren, olyan alapvető kérdésekre követelve választ, amelyet hagyományosan csak a teológia volt képes megválaszolni. A teológia így tölthetett be meghatározó szerepet a legitimáció szempontjából az antikvitástól kezdve egészen a modern korig, közvetlen analógiák, illetve később fogalmainak szekularizált változatain keresztül. Teológia és politika, illetve jog viszonya ugyanakkor kölcsönös egymásra utaltságuk ellenére sem volt problémáktól mentes, ahogy azt a zsidóság és a kereszténység eszméi mutatják, amelyek (más és más okból, de) radikálisan szakítottak a római birodalomnak a hellénisztikus teológia által megalapozott politikai és államelméletével. A kötet e hosszú történet több állomását és aspektusát mutatja be teológiatörténeti és alapvető jogfilozófiai kérdéseket vizsgáló tanulmányokban. Joseph Ratzinger és Jürgen Habermas híres vitája felől kiindulva az elemzések a Római Birodalom és a kereszténység viszonyának tárgyalásán át haladnak politikai legitimáció és teológia összefüggéseinek egészen a weimari német kultúra környezetében kialakuló klasszikus értelemben vett politikai teológia problémájáig, ahol már Carl Schmitt, Erik Peterson, Ernst Kantorowitz játszanak fő szerepet. A külön is olvasható esettanulmányok között megjelenik a biblikus egzegézisnek a zsidóság és kereszténység viszonyában játszott meghatározó szerepe éppen úgy, mint az egyház és a nemzetfogalom kapcsolata, valamint a "tisza jogtant" képviselő Hans Kelsen teológia-képének bemutatása, illetve az emberi jogok megalapozásánál felmerülő teológiai kérdések.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gereby-isten-es-birodalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave