Csernák Gábor, Stépán Gábor

Rezgéstan


Linearizálás az alsó egyensúlyi helyzet () körül

A linearizálás során arra törekszünk, hogy a mozgásegyenletben csak elsőfokú tagok maradjanak. A 2.1.4. fejezetben láttuk, hogy az állandó (nulladfokú) tagok eltűnnek az egyenletből, ha az egyensúlyi helyzettől vesszük fel a koordinátát. Vezessünk be most is egy új (radiánban mért!) koordinátát a összefüggéssel! az egyensúlyi helyzettől való eltérést jellemzi. Feltevésünk szerint végig kicsi marad a mozgás során, tehát az inga nem távolodik el nagyon az egyensúlyi helyzettől. Fejtsük Taylor-sorba a mozgásegyenletben szereplő kifejezést a egyensúlyi helyzet körül:

Rezgéstan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 473 9

Ez a kiadvány elsősorban gépészmérnök hallgatóknak kíván segítséget nyújtani a rezgéstan alapvető összefüggéseinek és módszereinek ismertetésével. Az itt közölt tananyagot a BME Gépészmérnöki Karán alapképzésben oktatott Rezgéstan illetve az öt éves egyetemi képzésben oktatott Lengéstan tantárgyak tematikája, és a 2012-ben megjelent ''A műszaki rezgéstan alapjai'' című jegyzetünk alapján állítottuk össze. Jelentős mértékben kiegészítettük és átírtuk a korábban megfogalmazott szövegrészeket, mert abban - terjedelmi korlátok miatt - nem volt lehetőségünk minden részletkérdés tisztázására. Fontos különbség az is, hogy ebben a kötetben az angolszász szakirodalomban leginkább elfogadott jelöléseket alkalmazzuk.

A jegyzet írása során a gépészmérnöki gyakorlat számára legfontosabb témakörökre helyeztük a hangsúlyt. Bízunk abban, hogy mind a hallgatók, mind az esetleg érdeklődő szakemberek haszonnal forgatják a könyvet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rezgestan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave