Bevezetés az üzleti informatikába
9.6. Kérdések, feladatok
- Mi a DSS?
- Milyen erőforrásokat használ a DSS?
- Mi a modellezés szerepe az üzleti életben?
- Milyen alrendszerei vannak általában egy DSS-nek?
- Hogyan illeszkednek a DSS-eszközök a döntési folyamathoz?
- Mi a különbség a DSS-szoftverek és a DSS-generátorok között?
- Igaz-e, hogy a döntéstámogató rendszerek képesek helyettesíteni a menedzsereket? Válaszát indokolja!
- Milyen típusú feladatok megoldására használják a DSS-t? Soroljon fel példákat!
- Megoldható-e DSS segítségével egy fuvarozóvállalat járműkihasználtságának optimalizálása?
- Használnak-e DSS-t könyvelési feladatokra?
- Hasonlítsa össze a DSS és a MIS főbb jellemzőit!
- Mi a GDSS?
- Milyen típusai vannak a GDSS-nek, és milyen alkotórészekből állnak?
- Milyen esetekben nyújt segítséget a GDSS, és milyen módokon működhet?
- Keressen az interneten ügyfeleknek készült DSS rendszert az alábbi területeken:
- banki befektetések,
- telefoncsomagok választása,
- biztosításkötés,
- útvonaltervezés.
Tartalomjegyzék
- BEVEZETÉS AZ ÜZLETI INFORMATIKÁBA
- Impresszum
- A szerzők
- Előszó a második kiadáshoz
- Bevezetés
- I. Rendszerelméleti és információtechnológiai alapok
- 1. Az általános rendszerelmélet alapfogalmai
- 1.1. A rendszer fogalma
- 1.2. A rendszer határa és környezete
- 1.3. Input, output és interfész
- 1.4. Mire jó a visszacsatolás?
- 1.5. A fekete doboz elmélet
- 1.6. Nyitott és zárt rendszerek
- 1.7. A fizikai és a fogalmi rendszer
- 1.8. A rendszerszemléletű megközelítés előnyei
- 1.9. A fejezet összefoglalása
- 1.10. Kérdések, feladatok
- 1.1. A rendszer fogalma
- 2. A hardver- és szoftver-alapismeretek áttekintése
- 3. Az adatok kezelésének technológiája
- 4. Hálózatok, telekommunikáció
- 1. Az általános rendszerelmélet alapfogalmai
- II. Üzleti információs rendszerek
- 5. Üzleti rendszerek és információs rendszerek
- 6. Információ és döntéshozatal
- 7. Üzleti információs rendszerek – rövid áttekintés
- 8. Operatív szintű információs rendszerek
- 9. Döntéstámogató rendszerek
- 10. Üzleti intelligencia
- 10.1. A diszparát adatok problémája
- 10.2. Különbségek az operatív működés és a döntéshozás adatigénye között
- 10.3. Az adattárház koncepciója
- 10.4. Adattárházak létrehozása
- 10.5. Információnyerési technikák adattárházakra
- 10.6. Üzletiintelligencia-rendszerek (BI)
- 10.7. A BI rendszerek és a DSS rendszerek
- 10.8. A fejezet összefoglalása
- 10.9. Kérdések, feladatok
- 10.1. A diszparát adatok problémája
- 11. Tudásmenedzsment
- III. Információs rendszerek fejlesztése és menedzselése
- 12. Számítógépes információs rendszerek létrehozása
- 13. A strukturált rendszerfejlesztési életciklus (SDLC)
- 13.1. Az életciklus és a strukturált megközelítés
- 13.2. A rendszerfejlesztési életciklus fázisainak áttekintése
- 13.3. A kezdeti lépések
- 13.4. Rendszerelemzés
- 13.5. Rendszertervezés
- 13.6. A megvalósítás
- 13.7. A rendszer fenntartása
- 13.8. A módszer értékelése
- 13.9. A fejezet összefoglalása
- 13.10. Kérdések, feladatok
- 13.1. Az életciklus és a strukturált megközelítés
- 14. Rendszerelemzési technikák a gyakorlatban
- 15. A rendszerfejlesztés speciális esetei
- 15.1. Egyedi programok fejlesztésének meggyorsítása
- 15.2. Kulcsrakész rendszerek
- 15.3. ERP rendszerek fejlesztésének sajátosságai
- 15.4. Az ERP rendszerek és az üzleti folyamatok
- 15.5. ERP rendszerfejlesztési életciklus
- 15.6. Az alkalmazásintegráció mint rendszerfejlesztési alternatíva
- 15.7. A fejezet összefoglalása
- 15.8. Kérdések, feladatok
- 16. Informatikai eszközök kiválasztása és beszerzése
- 17. Információs rendszerek biztonsága
- 17.1. Miért van szükség az információs rendszerek ellenőrzésére és védelmére?
- 17.2. A rendszerfejlesztés szerepe
- 17.3. Számítástechnikai módszerek
- 17.4. Szervezési módszerek
- 17.5. Fizikai védelem
- 17.6. A felhasználó kockázatcsökkentő magatartása
- 17.7. Információs rendszerek auditálása
- 17.8. A fejezet összefoglalása
- 17.9. Kérdések, feladatok
- 17.1. Miért van szükség az információs rendszerek ellenőrzésére és védelmére?
- 18. A makrokörnyezet: útban az információs társadalom felé
- 18.1. Az informatikai forradalom hatása a társadalomra
- 18.2. Számítógépes bűnözés
- 18.3. A szoftverjog védelme
- 18.4. Az adatvédelmi törvény
- 18.5. Nyilvános kulcsú infrastruktúra (PKI)
- 18.6. Az elektronikus kereskedelem jogi szabályozása
- 18.7. Elektronikus közigazgatás: ügyfélkapu
- 18.8. A fejezet összefoglalása
- 18.9. Kérdések, feladatok
- 18.1. Az informatikai forradalom hatása a társadalomra
- Hivatkozások
- Glosszárium
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2019
ISBN: 978 963 454 485 2
Milyen informatikai ismeretekre van szüksége egy gazdasági vezetőnek? Egyrészt minimális szinten ismernie kell a korszerű információs technológiát, azt a hardver, szoftver és telekommunikációs eszköztárat, amelyet az informatikai piac üzleti megoldásai kínálnak. Másrészt, ami a legfontosabb, értenie kell, hogy üzleti tevékenysége mit jelent az információval való gazdálkodás szempontjából, és hogyan tudja üzleti céljaihoz megtalálni a megfelelő informatikai eszközöket. Ez utóbbi terület az, amelyre a könyv koncentrál, és megkísérli átadni azokat a legfontosabb ismereteket, amikre ma egy menedzsernek szüksége van. A szerzők Kacsukné dr. Bruckner Lívia a Nemzetközi Üzleti Főiskola Professor Emerita címmel kitüntetett nyugdíjas tanára. Matematikusként végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, majd tíz évig tudományos munkatársként dolgozott az MTA SZTAKI Gépipari Automatizálási Főosztályán. Ez idő alatt a Budapesti Műszaki Egyetemen egyetemi doktori címet szerzett CAD/CAM tématerületen. Ugyanebben a témában egy évig a Polytechnic of Central London (ma University of Westminster) vendégkutatója volt. 1991-ben csatlakozott az Oxford Brookes University által Budapesten akkreditált International Business School-hoz, ahol 2016-ig vezető oktatóként, majd tanszékvezetőként irányította a főiskola informatikai oktatását. 2005-ben a Miskolci Egyetem Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskolájában PhD fokozatot szerzett elektronikus kereskedelmi és logisztikai rendszerek kapcsolódásának témájában. Nyugdíjazása óta részmunkaidős oktatóként, valamint szakdolgozati és PhD-témavezetőként vesz részt a főiskola munkájában. Kiss Tamás jelenleg Londonban a Westminster Egyetem Informatikai Karának egyetemi tanára (professor), a Párhuzamos Rendszerek Kutatóintézet (Centre for Parallel Computing) igazgatója. Diplomáit a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán és az ELTE TTK informatika és matematika tanári szakán szerezte. 1997-ben csatlakozott a Nemzetközi Üzleti Főiskolához, ahol adjunktusként üzleti információs rendszerekkel kapcsolatos tárgyakat oktatott. 2001 óta a Westminster Egyetem Információs Rendszerek Tanszékének oktatójaként adatbázisokkal, elektronikus kereskedelemmel és integrált vállalatirányítási rendszerekkel foglalkozó modulok tematikáit dolgozza ki, és oktatja. Fő kutatási területe a Grid-rendszerek üzleti alkalmazásai és felhasználóbarát hozzáférési módjai.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kacsukne-bruckner-kiss-bevezetes-az-uzleti-informatikaba//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero