Tartalomjegyzék

• BEVEZETÉS AZ ÜZLETI INFORMATIKÁBA
• Impresszum
• A szerzők
• Előszó a második kiadáshoz
• chevron_rightBevezetés
  • Miért van szüksége egy menedzsernek informatikai ismeretekre?
  • Mi az, amit egy menedzsernek tudnia kell?
  • A számítógépes információs rendszerek hatása az üzleti életre
  • Röviden a könyv tartalmáról
• chevron_rightI. Rendszerelméleti és információtechnológiai alapok
  • chevron_right1. Az általános rendszerelmélet alapfogalmai
    • 1.1. A rendszer fogalma
    • 1.2. A rendszer határa és környezete
    • 1.3. Input, output és interfész
    • 1.4. Mire jó a visszacsatolás?
    • 1.5. A fekete doboz elmélet
    • 1.6. Nyitott és zárt rendszerek
    • 1.7. A fizikai és a fogalmi rendszer
    • 1.8. A rendszerszemléletű megközelítés előnyei
    • 1.9. A fejezet összefoglalása
    • 1.10. Kérdések, feladatok
  • chevron_right2. A hardver- és szoftver-alapismeretek áttekintése
    • chevron_right2.1. Hardver-alapfogalmak
      • 2.1.1. A számítógépek felépítése és működése
      • 2.1.2. A számítógépek osztályozása
    • chevron_right2.2. Szoftver-alapfogalmak
      • 2.2.1. Rendszerszoftver
      • 2.2.2. Felhasználói szoftver
    • 2.3. A fejezet összefoglalása
    • 2.4. Kérdések, feladatok
  • chevron_right3. Az adatok kezelésének technológiája
    • 3.1. Az adatok hierarchiája
    • 3.2. Adatbázisokkal kapcsolatos alapfogalmak
    • 3.3. Adatmodellezés
    • chevron_right3.4. Relációs adatbázisok
      • 3.4.1. Lekérdezések és jelentések
    • chevron_right3.5. Újabb adatbázismodellek
      • 3.5.1. OLAP
      • 3.5.2. Multidimenzionális adatbázisok
      • 3.5.3. Objektumorientált adatbázisok
    • 3.6. A fejezet összefoglalása
    • 3.7. Kérdések, feladatok
  • chevron_right4. Hálózatok, telekommunikáció
    • 4.1. A számítógépes hálózat fogalma és típusai
    • 4.2. Hálózati kommunikációs szabványok
    • 4.3. Hálózati erőforrások
    • 4.4. Lokális hálózatok (LAN)
    • chevron_right4.5. Nagy távolságú hálózatok (WAN), internet
      • 4.5.1. Csatlakozás az internetre
      • 4.5.2. Alkalmazások az interneten
      • 4.5.3. Az internet címzési rendszere
    • 4.6. Intranet, extranet
    • 4.7. Gridtechnológia
    • 4.8. A fejezet összefoglalása
    • 4.9. Kérdések, feladatok
• chevron_rightII. Üzleti információs rendszerek
  • chevron_right5. Üzleti rendszerek és információs rendszerek
    • chevron_right5.1. A vállalatok működése
      • 5.1.1. Termelő/szolgáltató rendszerek
      • 5.1.2. Az üzleti körforgás és az értékláncmodell
      • 5.1.3. Az ellátási lánc
    • chevron_right5.2. Elektronikus kereskedelem
      • 5.2.1. Az elektronikus kereskedelem alapfogalmai
      • 5.2.2. B2B elektronikus kereskedelem
      • 5.2.3. B2C elektronikus kereskedelem
    • chevron_right5.3. Információs rendszerek illesztése a szervezethez
      • 5.3.1. Az egyszerű struktúra
      • 5.3.2. Hierarchikus struktúrák
      • 5.3.3. A mátrix forma
    • 5.4. A szervezeti kultúra és az információs rendszer kapcsolata
    • chevron_right5.5. A szervezetek és az IT megváltozott kapcsolata
      • 5.5.1. Az IT stratégiai szerepe
      • 5.5.2. Az üzleti folyamat újratervezése
    • 5.6. A fejezet összefoglalása
    • 5.7. Kérdések, feladatok
  • chevron_right6. Információ és döntéshozatal
    • 6.1. Adat, információ és információs rendszer
    • 6.2. A döntéshozatal
    • 6.3. Az információ minősége
    • 6.4. Döntési típusok
    • 6.5. Döntési szintek és információigényük
    • chevron_right6.6. Mit csinál egy menedzser?
      • 6.6.1. Menedzseri funkciók
      • 6.6.2. Menedzseri szerepek
    • 6.7. A fejezet összefoglalása
    • 6.8. Kérdések, feladatok
  • chevron_right7. Üzleti információs rendszerek – rövid áttekintés
    • 7.1. Az információs rendszerek felépítése
    • 7.2. Rövid történeti áttekintés
    • 7.3. Az üzleti információs rendszerek és a vállalati döntési szintek
    • 7.4. A fejezet összefoglalása
    • 7.5. Kérdések, feladatok
  • chevron_right8. Operatív szintű információs rendszerek
    • chevron_right8.1. Funkcionális információs rendszerek
      • 8.1.1. Információs rendszerek az egyes funkcionális területeken
    • chevron_right8.2. Tranzakció-feldolgozó rendszerek (TPS)
      • 8.2.1. A tranzakció-feldolgozó rendszerekről általában
      • 8.2.2. A tranzakció-feldolgozás folyamata
    • 8.3. Vezetői információs rendszerek (MIS)
    • chevron_right8.4. Vállalati erőforrás-tervező rendszerek (ERP)
      • 8.4.1. A klasszikus ERP rendszerek
      • 8.4.2. Kiterjesztett ERP rendszerek
    • 8.5. A fejezet összefoglalása
    • 8.6. Kérdések, feladatok
  • chevron_right9. Döntéstámogató rendszerek
    • chevron_right9.1. A döntéstámogató rendszerek általános jellemzői
      • 9.1.1. A DSS definíciója és tulajdonságai
      • 9.1.2. A DSS és a döntési folyamat
      • 9.1.3. DSS kontra MIS
    • chevron_right9.2. A döntéstámogató rendszerek erőforrásai és felépítése
      • 9.2.1. A DSS erőforrásai
      • 9.2.2. A DSS felépítése
    • 9.3. A táblázatkezelő programok mint limitált DSS-generátorok
    • 9.4. Csoportos döntéstámogató rendszerek
    • 9.5. A fejezet összefoglalása
    • 9.6. Kérdések, feladatok
  • chevron_right10. Üzleti intelligencia
    • 10.1. A diszparát adatok problémája
    • 10.2. Különbségek az operatív működés és a döntéshozás adatigénye között
    • 10.3. Az adattárház koncepciója
    • 10.4. Adattárházak létrehozása
    • chevron_right10.5. Információnyerési technikák adattárházakra
      • 10.5.1. Az adatbázisoknál is használt technikák
      • 10.5.2. Adatbányászat
    • chevron_right10.6. Üzletiintelligencia-rendszerek (BI)
      • 10.6.1. Analitikus ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer (CRM)
      • 10.6.2. Vállalati teljesítménymenedzsment (EPM)
      • 10.6.3. Felsővezetői információs rendszer (EIS)
    • 10.7. A BI rendszerek és a DSS rendszerek
    • 10.8. A fejezet összefoglalása
    • 10.9. Kérdések, feladatok
  • chevron_right11. Tudásmenedzsment
    • 11.1. A tudásmenedzsment áttekintése
    • chevron_right11.2. Kollaboratív tartalommenedzsment
      • 11.2.1. Vállalati információs portál
      • 11.2.2. WIKI rendszerek
    • 11.3. A mesterséges intelligencia
    • chevron_right11.4. Szakértőrendszerek
      • 11.4.1. Az ES felépítése
      • 11.4.2. A szakértőrendszerek előnyei és hiányosságai
      • 11.4.3. ES kontra DSS
      • 11.4.4. A szakértőrendszerek alkalmazása
    • 11.5. A fejezet összefoglalása
    • 11.6. Kérdések, feladatok
• chevron_rightIII. Információs rendszerek fejlesztése és menedzselése
  • chevron_right12. Számítógépes információs rendszerek létrehozása
    • chevron_right12.1. Új rendszer létrehozásának szükségessége
      • 12.1.1. Az általános rendszeréletciklus
      • 12.1.2. A fejlesztés, lecserélés okai
    • 12.2. Az új rendszer veszélyei és buktatói
    • 12.3. Rendszerfejlesztési módszertanok
    • 12.4. A rendszerfejlesztés résztvevői
    • 12.5. Az informatikai stratégia kialakítása
    • 12.6. A fejezet összefoglalása
    • 12.7. Kérdések, feladatok
  • chevron_right13. A strukturált rendszerfejlesztési életciklus (SDLC)
    • 13.1. Az életciklus és a strukturált megközelítés
    • 13.2. A rendszerfejlesztési életciklus fázisainak áttekintése
    • chevron_right13.3. A kezdeti lépések
      • 13.3.1. A célok és a feladat meghatározása
      • 13.3.2. Megvalósíthatósági tanulmány készítése
    • 13.4. Rendszerelemzés
    • chevron_right13.5. Rendszertervezés
      • 13.5.1. Koncepcionális tervezés
      • 13.5.2. Részletes tervezés
    • chevron_right13.6. A megvalósítás
      • 13.6.1. A kivitelezés (implementáció)
      • 13.6.2. Az átállás
    • 13.7. A rendszer fenntartása
    • 13.8. A módszer értékelése
    • 13.9. A fejezet összefoglalása
    • 13.10.  Kérdések, feladatok
  • chevron_right14. Rendszerelemzési technikák a gyakorlatban
    • 14.1. A rendszerelemzés technikája
    • 14.2. Dr. Bubó példája
    • 14.3. A logikai adatáramlási diagram (DFD)
    • 14.4. A logikai folyamatábra (Flowchart)
    • 14.5. A fejezet összefoglalása
    • 14.6. Kérdések, feladatok
  • chevron_right15. A rendszerfejlesztés speciális esetei
    • chevron_right15.1. Egyedi programok fejlesztésének meggyorsítása
      • 15.1.1. Prototípus készítése
      • 15.1.2. Gyors alkalmazásfejlesztés (RAD)
      • 15.1.3. Az SDLC és a RAD összehasonlítása
    • 15.2. Kulcsrakész rendszerek
    • 15.3. ERP rendszerek fejlesztésének sajátosságai
    • 15.4. Az ERP rendszerek és az üzleti folyamatok
    • chevron_right15.5. ERP rendszerfejlesztési életciklus
      • 15.5.1. Döntés ERP rendszer bevezetéséről
      • 15.5.2. ERP rendszer kiválasztása
      • 15.5.3. ERP rendszer tervezése
      • 15.5.4. ERP-implementáció és átállás
      • 15.5.5. Az üzemeltetés kezdeti időszaka
    • 15.6. Az alkalmazásintegráció mint rendszerfejlesztési alternatíva
    • 15.7. A fejezet összefoglalása
    • 15.8. Kérdések, feladatok
  • chevron_right16. Informatikai eszközök kiválasztása és beszerzése
    • 16.1. Az ajánlatkérés
    • 16.2. Az ajánlatok értékelése
    • 16.3. Informatikai szolgáltatások vásárlása
    • chevron_right16.4. Az üzleti szoftverek piaci trendjei a 2000-es években
      • 16.4.1. Az ERP rendszerek piaca
      • 16.4.2. Az üzletiintelligencia-rendszerek piaca
      • 16.4.3. Jelenlegi trendek az üzleti szoftverek piacán
    • 16.5. A fejezet összefoglalása
    • 16.6. Kérdések, feladatok
  • chevron_right17. Információs rendszerek biztonsága
    • 17.1. Miért van szükség az információs rendszerek ellenőrzésére és védelmére?
    • 17.2. A rendszerfejlesztés szerepe
    • chevron_right17.3. Számítástechnikai módszerek
      • 17.3.1. A hozzáférés ellenőrzése
      • 17.3.2. Az input ellenőrzése
      • 17.3.3. Ellenőrzés a feldolgozás és tárolás során
      • 17.3.4. Az output ellenőrzése
      • 17.3.5. Hálózatok biztonsága
    • 17.4. Szervezési módszerek
    • 17.5. Fizikai védelem
    • 17.6. A felhasználó kockázatcsökkentő magatartása
    • 17.7. Információs rendszerek auditálása
    • 17.8. A fejezet összefoglalása
    • 17.9. Kérdések, feladatok
  • chevron_right18. A makrokörnyezet: útban az információs társadalom felé
    • 18.1. Az informatikai forradalom hatása a társadalomra
    • 18.2. Számítógépes bűnözés
    • chevron_right18.3. A szoftverjog védelme
      • 18.3.1. Szoftverjoggal kapcsolatos fogalmak
    • 18.4. Az adatvédelmi törvény
    • 18.5. Nyilvános kulcsú infrastruktúra (PKI)
    • chevron_right18.6. Az elektronikus kereskedelem jogi szabályozása
      • 18.6.1. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény
      • 18.6.2. Az e-kereskedelemről és az információs társadalmi szolgáltatásokról szóló 2001. évi CVIII. törvény
    • 18.7. Elektronikus közigazgatás: ügyfélkapu
    • 18.8. A fejezet összefoglalása
    • 18.9. Kérdések, feladatok
• Hivatkozások
• Glosszárium

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 485 2

Milyen informatikai ismeretekre van szüksége egy gazdasági vezetőnek? Egyrészt minimális szinten ismernie kell a korszerű információs technológiát, azt a hardver, szoftver és telekommunikációs eszköztárat, amelyet az informatikai piac üzleti megoldásai kínálnak. Másrészt, ami a legfontosabb, értenie kell, hogy üzleti tevékenysége mit jelent az információval való gazdálkodás szempontjából, és hogyan tudja üzleti céljaihoz megtalálni a megfelelő informatikai eszközöket. Ez utóbbi terület az, amelyre a könyv koncentrál, és megkísérli átadni azokat a legfontosabb ismereteket, amikre ma egy menedzsernek szüksége van.

A szerzők

Kacsukné dr. Bruckner Lívia a Nemzetközi Üzleti Főiskola Professor Emerita címmel kitüntetett nyugdíjas tanára. Matematikusként végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, majd tíz évig tudományos munkatársként dolgozott az MTA SZTAKI Gépipari Automatizálási Főosztályán. Ez idő alatt a Budapesti Műszaki Egyetemen egyetemi doktori címet szerzett CAD/CAM tématerületen. Ugyanebben a témában egy évig a Polytechnic of Central London (ma University of Westminster) vendégkutatója volt. 1991-ben csatlakozott az Oxford Brookes University által Budapesten akkreditált International Business School-hoz, ahol 2016-ig vezető oktatóként, majd tanszékvezetőként irányította a főiskola informatikai oktatását. 2005-ben a Miskolci Egyetem Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskolájában PhD fokozatot szerzett elektronikus kereskedelmi és logisztikai rendszerek kapcsolódásának témájában. Nyugdíjazása óta részmunkaidős oktatóként, valamint szakdolgozati és PhD-témavezetőként vesz részt a főiskola munkájában.

Kiss Tamás jelenleg Londonban a Westminster Egyetem Informatikai Karának egyetemi tanára (professor), a Párhuzamos Rendszerek Kutatóintézet (Centre for Parallel Computing) igazgatója. Diplomáit a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán és az ELTE TTK informatika és matematika tanári szakán szerezte. 1997-ben csatlakozott a Nemzetközi Üzleti Főiskolához, ahol adjunktusként üzleti információs rendszerekkel kapcsolatos tárgyakat oktatott. 2001 óta a Westminster Egyetem Információs Rendszerek Tanszékének oktatójaként adatbázisokkal, elektronikus kereskedelemmel és integrált vállalatirányítási rendszerekkel foglalkozó modulok tematikáit dolgozza ki, és oktatja. Fő kutatási területe a Grid-rendszerek üzleti alkalmazásai és felhasználóbarát hozzáférési módjai.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kacsukne-bruckner-kiss-bevezetes-az-uzleti-informatikaba//