Teller
Kronológia. Válogatott események Teller Ede életéből
1908. január 15.: | Teller Ede megszületik Budapesten |
1917. szeptember – 1925. június: | a Mintagimnáziumba jár |
1925. szeptember: |
beiratkozik a budapesti Műegyetemre |
1926-1928 | elhagyja Magyarországot, Németországban beiratkozik a Karlsruhei Műszaki Egyetemre |
1928 tavaszán |
a Müncheni Egyetemre jár |
1928. július 14-én | villamosbalesetet szenved |
1928 novemberében | beiratkozik a Lipcsei Egyetemre |
1928-1930 | doktorandusz Werner Heisenberg mellett Lipcsében; doktori fokozatot szerez |
1930-1931 | asszisztens a Lipcsei Egyetemen |
1931-1933 | asszisztens a Göttingeni Egyetemen |
1934 | Rockefeller-ösztöndíjas Koppenhágában; házasságra lép Schütz- Harkányi Augusztával (Mici) |
1935 | vendégkutató a University College Londonban |
1935-1946 | fizikaprofesszor a George Washington Egyetemen, Washingtonban (1941-től szabadságon) |
1941 | megkapja az Egyesült Államok állampolgárságát |
1941-1942 | vendégprofesszor a New York-i Columbia Egyetemen |
1942-1943 | a Chicagói Egyetemen létrehozott Metallurgiai Laboratóriumban dolgozik |
1943-1946 | Manhattan-terv, Los Alamos Laboratórium Új-Mexikóban |
1943 | megszületik fia, Paul |
1946 | megszületik lánya, Susan Wendy |
1946-1952 | fizikaprofesszor a Chicagói Egyetemen |
1948 | az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának tagjává választják 1949-1952 tanácsadó Los Alamosban, különböző időszakokban társigazgató |
1952-2003 | a Kaliforniai Egyetemen létrehozott Sugárzási Laboratórium (később Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium) munkatársa Livermore-ban |
1953-1960 | fizikaprofesszor a Kaliforniai Egyetemen Berkeley-ben |
1954. április: | tanúskodik az Atomenergia Bizottság (AEC) Személyügyi Biztonsági Bizottságának meghallgatásán J. Robert Oppenheimer ügyében |
1954-1958 | a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium társigazgatója |
1956. augusztus – 1958. augusztus | az AEC Általános Tanácsadó Bizottságának tagja |
1958 | megkapja a Lewis és Rosa Strauss Emlékalapítvány Albert Einstein-díját |
1958-1960 | a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium igazgatója |
1960-1970 | fizikaprofesszor a Kaliforniai Egyetemen (Physics at Large) |
1961 | az American Academy of Achievement aranyéremmel tünteti ki |
1962 | elnyeri az AEC Enrico Fermi-díját |
1963-1966 | emeritus professzor és az Alkalmazott Tudományok Tanszékének vezetője a Kaliforniai Egyetemen Davisben és Livermore-ban |
1970-1975 | „University Professor” a Kaliforniai Egyetemen |
1975 | Harvey-díjat kap (Technion, Israel) |
1975-2003 | emeritus professzor a Kaliforniai Egyetemen; emeritus igazgató és tanácsadó a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban; tudományos főmunkatárs a Hoover Intézetben, a Stanford Egyetemen |
1977 | Albert Einstein-díj (Technion, Israel) |
1982 | az USA Nemzeti Tudományos Díja (1983-ban jelentik be) |
1989 | Elnöki Polgári Érdemérem |
2002 | az Energiaügyi Minisztérium aranyérme |
2003 | G. W. Bush Elnöki Szabadság Érmet adományoz Tellernek |
2003. szeptember 9-én | meghal a kaliforniai Stanfordban |
Tartalomjegyzék
- TELLER
- Impresszum
- A szerző előszava a magyar kiadáshoz
- A magyar kiadás elé
- Előszó
- A szerző előszava
- I. Teller Magyarországon: származás és háttér
- II. Németország: út a tudományhoz
- III. Átmenetek
- IV. Út az atombombához
- V. Nem volt csend a vihar előtt
- VI. A hidrogénbomba atyja
- VII. Az aggódástól a küzdelemig
- VIII. Kettős tragédia: Teller és Oppenheimer
- IX. Radioaktív szennyezés és atomcsend
- X. „Olyan monomániás, akinek sok mániája van”
- XI. Hadban a csillagokkal
- XII. Záró gondolatok
- Utószó
- Kronológia. Válogatott események Teller Ede életéből
- A kötetben szereplő nevek jegyzéke
- Köszönetnyilvánítás
- Válogatás a szerző magyarul megjelent könyveiből
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 443 2
Teller Edét legtöbben "a hidrogénbomba atyja"-ként ismerik, neve ma is sokakban kelt szélsőséges érzelmeket. Vannak, akik számára Teller volt a hidegháború hőse, mások viszont az ördögi rossz szellem megtestesítőjének tekintik. A valóságos Teller valahol a két szélsőség között található. Hargittai István előítéletektől mentes, kiegyensúlyozott képet rajzol Tellerről, a sokoldalú és gyakran titokzatos tudósról, a 20. század viharos történéseivel a háttérben, amelyek nélkül nem lehetne megérteni Teller cselekedeteit és motivációit. Mindeközben sok korábbi tévedést, félreértést és félremagyarázást is helyesbít. Munkájában sok olyan forrásra támaszkodik, amelyek eddig ismeretlenek voltak, és amelyeket magyar, német és amerikai levéltári anyagokból tárt fel. Ezt egészítik ki azok az interjúk, amelyeket olyan, a Teller-életmű szempontjából kiemelkedően fontos személyiségekkel készített, mint Richard Garwin, Freeman Dyson, George A. Keyworth és Wendy Teller. A könyv áttekinti Teller életének legfontosabb vonatkozásait. Ezek között hangsúlyos szerepet kapnak a zsidó magyar gyökerek, a kényszerű emigráció, a kimagasló tudományos felfedezések és az Egyesült Államok védelmével való teljes azonosulás. A könyv részletesen tárgyalja Teller tevékenységét a hidrogénbomba kifejlesztésében, könyörtelen machiavellizmusát, amellyel céljai felé tört, elszántságát az USA második fegyverfejlesztési laboratóriumának megteremtésében, valamint Robert Oppenheimer biztonsági meghallgatása során tett tanúvallomását, amelynek következtében tudóstársai hosszú évtizedekre kiközösítették. Tellert a 20. század egyik legnagyobb fizikusa, Enrico Fermi így jellemezte: "olyan monomániás, akinek egyszerre sok mániája van". Teller egyebek között csökönyösen ellenezte a kísérleti atomrobbantások betiltását, és gátlástalanul propagálta a Stratégiai Védelmi Kezdeményezést. Ugyanakkor a hidegháború idején tanúsított elszánt harca valószínűleg elősegítette a Szovjetunió felbomlását és a szabad világ győzelmét ebben a világméretű küzdelemben. Végül is, ki volt az igazi Teller? A mindenre elszánt harcos, aki főszerepet játszott a hidrogénbomba kifejlesztésében, aki tönkretette Robert Oppenheimert, és aki rávette az amerikai kormányzatot, hogy dollármilliárdokat öljön bele a kivihetetlen "csillagháborús tervekbe"? Vagy az odaadó férj, a hűséges barát, a hazafi és a szinte korlátlan fantáziájú, eredeti gondolkodású, termékeny tudós? Ez a könyv minden korábbi próbálkozásnál alaposabban és sikeresebben mutatja be e különlegesen bonyolult tudós-politikus végtelenül ellentmondásos természetét minden hibájával, tévedésével és egyben minden ragyogásával és a haladást elősegítő tevékenységével együtt. Hargittai István akadémikus, kutatóprofesszor kémiai tárgyú könyvei mellett az elmúlt évtized olyan elismert műveinek szerzője, mint a magyarul is megjelent Doktor DNS. Őszinte beszélgetések James D. Watsonnal, Az öt világformáló marslakó, Képes szimmetria (Hargittai Magdolnával), Út Stockholmba. Tudósok és Nobel-díjak, Életeink. Egy tudományos kutató találkozása a 20. századdal, Szimmetriák a felfedezésben (Hargittai Magdolnával).
Hivatkozás: https://mersz.hu/hargittai-teller//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero