MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Egészségügyi mikrobiológia 7.
Redoxpotenciál (a mikrobák oxigénigénye)
A mikroorganizmusok szaporodásukhoz, életfolyamataik lebonyolításához energiát igényelnek. Energiájukat különböző tápanyagok lebontásából nyerik. Ez a kémiai változás redukáló és oxidáló folyamatok során megy végbe. Ha egy anyag oxigént vesz fel, oxidációnak, ha viszont oxigént ad le, redukciónak nevezzük. Az élelmiszerekben mindig találhatók olyan anyagok, amelyek redukálni vagy oxidálni képesek.
Tartalomjegyzék
- EGÉSZSÉGÜGYI MIKROBIOLÓGIA 7. III. Alkalmazott mikrobiológia – Élelmezéshigiéne, élelmiszer-biztonság, élelmiszer-mikrobiológia. Főiskolai jegyzet a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar hallgatói számára
- Impresszum
- Előszó
- 29. Élelmiszer-mikrobiológia
- 29.1. Az élelmiszer-mikrobiológia története
- 29.2. Az élelmiszer eredetű megbetegedések
- 29.3. A gyakoriság és elterjedés változásának okai
- 29.3.1. A világ népességének szaporodása és szociális polarizálódása
- 29.3.2. A környezetszennyezés következményei és a globális klímaváltozás
- 29.3.3. Turizmus
- 29.3.4. Világkereskedelem
- 29.3.5. Új élelmiszer-fogyasztási szokások
- 29.3.6. Új agrártechnológiák
- 29.3.7. Új élelmiszer-ipari és -kereskedelmi technológiák
- 29.3.1. A világ népességének szaporodása és szociális polarizálódása
- 29.4. Élelmiszertörvény
- 29.5. A magyar és nemzetközi szervek tevékenysége az élelmiszerek mikrobiológiai és higiénés elbírálásánál
- 29.1. Az élelmiszer-mikrobiológia története
- 30. Élelmiszer-mikrobiológiai alapismeretek
- 30.1. Az élelmiszerek mikrobiológiai szennyezettsége
- 30.2. Az élelmiszerekben előforduló szennyező organizmusok
- 30.3. A mikroorganizmusok sorsa az élelmiszerekben, a szaporodást befolyásoló tényezők
- 30.3.1. Belső környezeti tényezők (az élelmiszer sajátosságai)
- 30.3.1.1. Vízaktivitás, az élelmiszerek víztartalma
- 30.3.1.2. Hidrogénion-koncentráció (pH), az élelmiszerek pH-értéke
- 30.3.1.3. Redoxpotenciál (a mikrobák oxigénigénye)
- 30.3.1.4. Az élelmiszerek tápanyagtartalma
- 30.3.1.5. Gátlóanyagok az élelmiszerekben
- 30.3.1.6. Az élelmiszer szerkezete, biológiai struktúra
- 30.3.1.1. Vízaktivitás, az élelmiszerek víztartalma
- 30.3.2. Külső tényezők (környezeti jellemzők)
- 30.3.1. Belső környezeti tényezők (az élelmiszer sajátosságai)
- 30.4. Stresszhatás
- 30.5. A mikroorganizmusok tevékenysége az élelmiszerekben
- 30.6. A mikroorganizmusok szerepe az élelmiszerek romlásában
- 30.1. Az élelmiszerek mikrobiológiai szennyezettsége
- 31. Alapfogalmak
- 32. Egyes élelmiszerek mikroflórája
- 32.1. Nyershús, hústermékek
- 32.2. Fűszerek, segédanyagok
- 32.3. Tojás
- 32.4. Tej, tejtermékek
- 32.5. Hidegkonyhai készítmények
- 32.6. Gyorsfagyasztott készítmények
- 32.7. Alacsony víztartalmú élelmiszerek (szárított készítmények)
- 32.8. Édes- és cukrászipari termékek
- 32.9. Növényi eredetű nyers termékek
- 32.10. Gabona- és gabonaipari termékek (cereáliák, liszt, kenyér)
- 32.11. Egyéb élelmiszerek
- 32.12. Tejkonyha, bölcsődei konyha, anyatej
- 32.13. Italok (üdítő és szeszes)
- 32.1. Nyershús, hústermékek
- 33. Az élelmiszer-tartósítás mikrobiológiai vonatkozásai
- 33.1. Fizikai eljárások
- 33.2. Kémiai tartósítás
- 33.3. Biológiai tartósítás
- 33.4. Kombinált tartósítási eljárások
- 34. Mikrobiológiai vonatkozású élelmiszer-ártalmak
- 34.1. Bakteriális eredetű élelmiszer-ártalmak
- 34.2. A vírusok élelmezés-egészségügyi jelentősége
- 34.2.1. Az élelmiszer-fertőzést okozó vírusok terjedése
- 35.2.2. Élelmiszerek útján bekövetkező vírusfertőzések osztályozása
- 34.2.3. Az élelmiszerek vírussal való szennyeződésének módjai
- 34.2.4. Feldolgozási műveletek hatása a vírusokra
- 34.2.5. Az élelmiszerekből történő víruskimutatás lehetőségei
- 34.2.6. A vírus eredetű élelmiszer-fertőzések megelőzése
- 34.2.7. Az élelmiszerekkel terjedő vírusfertőzések
- 34.2.1. Az élelmiszer-fertőzést okozó vírusok terjedése
- 34.3. A paraziták élelmezés-egészségügyi jelentősége
- 34.3.1. A protozoonok élelmezés-egészségügyi jelentősége
- 34.3.2. A férgek élelmezés-egészségügyi jelentősége
- 34.3.3. Az élelmiszerek parazitás szennyeződésének megelőzését szolgáló intézkedések
- 34.3.4. Az ízeltlábúak élelmezés-egészségügyi jelentősége
- 34.3.5. A rágcsálók élelmezés-egészségügyi jelentősége
- 34.3.1. A protozoonok élelmezés-egészségügyi jelentősége
- 34.4. A gombák és mikotoxinok élelmezés-egészségügyi jelentősége
- 34.5. A biogén aminok élelmezés-egészségügyi jelentősége
- 35. Az élelmiszer-biztonság jelentősége
- 36. Élelmiszer-mikrobiológiai vizsgálatok
- 36.1. Az élelmiszeriparban alkalmazott mintavételezések
- 36.2. Az élelmiszerek mikrobiológiai vizsgálatának jogszabályi háttere
- 36.3. Élelmiszer-biztonsági szempontból jelentősmikrobák kimutatása, szelektálása hagyományos módszerekkel
- 36.4. A mikroorganizmusok számának meghatározásának hagyományos módszerei
- 36.5. A mikroorganizmusok tenyésztéséhez szükséges anyagok
- 36.6. Alternatív és gyors mikrobiológiai módszerek
- 36.6.1. Mikroorganizmusok sejtszámlálására és telepszámlálására szolgáló berendezések
- 36.6.1.1. Számítógépes vezérlésű automata sejtszámláló berendezés
- 36.6.1.2. Folyadékáramlásos sejtszámmeghatározás
- 36.6.1.3. ATP alapon történő sejtszámmeghatározás
- 36.6.1.4. Direkt epifluoreszcens szűrési eljáráson alapuló sejtszám-meghatározás (DEFT)
- 36.6.1.5. Impedimetria alapján történő sejtszámmeghatározás
- 36.6.1.1. Számítógépes vezérlésű automata sejtszámláló berendezés
- 36.6.2. Immunológiai módszerek
- 36.6.1. Mikroorganizmusok sejtszámlálására és telepszámlálására szolgáló berendezések
- 36.7. Molekuláris biológiai módszerek
- 37. Mikotoxinok kimutatása
- 38. Különleges táplálkozási célú élelmiszerek
- 39. Kozmetikumok
- Források. Részletek. Tájékozódás
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
Hivatkozás: https://mersz.hu/barcs-egeszsegugyi-mikrobiologia-7//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
