MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések 1.
10.3.1.2. A mintavétel szabályai
- Bakteriológiai minta vételét lehetőleg az antibiotikum-terápia előtt kell elvégezni. Ha antibiotikum-terápia közben kell mintát venni, azt mindig a következő antibiotikum beadása előtt kell végezni, amikor valószínűleg a legkisebb az antibiotikum szérumszintje.
- Bőrön és nyálkahártyán keresztül vett minta esetén a mintavétel előtt bőr/nyálkahártyafertőtlenítést kell végezni úgy, hogy a minta ne érintkezzen az antibakteriális szerrel.
- Annak érdekében, hogy se a beteg ne fertőződjék, se a minta ne kontaminálódjék, a mintavétel során szigorúan be kell tartani az aszepszis szabályait.
- Anaerob baktérium feltételezett jelenléte esetén a mintavétel biopsziával vagy tűaspirációval történjen, és a váladék azonnal anaerob transzportközegbe kerüljön, mert így nagyobb eséllyel lehet kitenyészteni.
- Tamponnal vett mintát transzportközegbe kell azonnal tenni.
- Fontos, hogy a kísérőirat és a minta feliratozása is pontos legyen, tartalmazza a mikrobiológus számára a feldolgozáshoz és az eredmény értékeléséhez szükséges információkat.
Tartalomjegyzék
- EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FERTŐZÉSEK 1. Főiskolai jegyzet a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar hallgatói számára
- Impresszum
- Előszó
- 1. Alapfogalmak, fogalomgyűjtemény
- 2. Betegbiztonság
- 2.1. A fejezet célja
- 2.2. A fejezet követelményei
- 2.3. Mit jelent a betegbiztonság az egészségügyben?
- 2.4. Mit jelent a betegbiztonság a betegellátásban?
- 2.5. Mit jelent a betegbiztonság a fertőzések megelőzésében?
- 2.6. Tiszta ellátás, biztonságosabb ellátás
- 2.7. Tenni és nem ártani
- 2.8. Csapatmunka és együttműködés
- 2.9. Szubjektív tényezők
- 2.10. Hibáztatás helyett elismerés
- 2.11. A közösség biztonságának megőrzése
- 2.12. A fejezet rövid összefoglalása
- 2.1. A fejezet célja
- 3. Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések
- 4. A klinikai epidemiológia törekvései, eszközei és kapcsolati rendszere
- 5. Általános járványtan
- 6. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések járványtana
- 7. Járványügyi felügyelet
- 8. A mikrobiológia szerepe az infekciókontrollban
- 8.1. A fejezet célja
- 8.2. A fejezet követelményei
- 8.3. A mikrobiológiai laboratórium feladatai az infekciókontrollban
- 8.4. Gyakorlati példák a mikrobiológiai surveillance-ra
- 8.4.1. Feldolgozott adatok
- 8.4.2. Adatelemzés
- 8.4.3. A tenyésztéskérések gyakoriságának követése
- 8.4.4. Kórokozók előfordulása az egyes mintákban
- 8.4.5. Előfordulási gyakoriság
- 8.4.6. Vizsgálati anyagtípusok szerinti kimutatás
- 8.4.7. A rezisztenciaviszonyok vizsgálata
- 8.4.8. Epidemiológiai alkalmazási lehetőségek
- 8.4.9. Az adatok tisztítása
- 8.4.10. Adatnyilvántartás és adatközlés
- 8.4.11. A táblázatokban és a grafikonokon előforduló rövidítések
- 8.4.1. Feldolgozott adatok
- 8.5. A fejezet rövid összefoglalása
- 8.1. A fejezet célja
- 9. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kórokozói, az egyes kórokozók okozta kórképek jellemzői
- 9.1. A fejezet célja
- 9.2. A fejezet követelményei
- 9.3. A kórokozók rendszertani és patogenitás szerinti jellemzése
- 9.3.1. Az aerob Gram-pozitív baktériumok szerepe az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kialakulásában
- 9.3.2. Az aerob Gram-negatív baktériumok szerepe az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kialakulásában
- 9.3.3. Anaerob baktériumok
- 9.3.4. Egyéb mikroorganizmusok szerepe az EÖF kialakulásában
- 9.4. A fejezet rövid összefoglalása
- 9.1. A fejezet célja
- 10. Diagnosztikai eljárások
- 11. Antibiotikumok
- 11.1. A fejezet célja
- 11.2. A fejezet követelményei
- 11.3. Az antimikrobás kezelés
- 11.4. Az antibiotikum-terápia típusai
- 11.5. Az antibiotikum-választás szempontjai
- 11.6. A főbb antibiotikum-csoportok jellemzői
- 11.6.1. Béta-laktámok (penicillinek, cefalosporinok, karbapenemek, monobaktámok)
- 11.6.2. Aminoglikozidok (gentamicin, tobramycin, netilmicin, amikacin)
- 11.6.3. Fluorokinolonok (norfloxacin, pefloxacin, ofloxacin, ciprofloxacin, levofloxacin, moxifloxacin)
- 11.6.4. Glikopeptidek (vancomycin, teicoplanin)
- 11.6.5. MLS (makrolid, linkozamid, streptogramin) csoport
- 11.6.6. Tetracyclinek (tetracyclin, doxycyclin)
- 11.6.7. Imidazolok (metronidazol)
- 11.6.8. Szulfonamidok (co-trimoxazol = trimethoprim + sulfamethoxazol 1:5)
- 11.6.9. Rifamicinek (rifampicin)
- 11.6.10. Polymyxinek (colistin)
- 11.6.11. Oxazolindinonok (linezolid)
- 11.6.12. Glycylcyclinek (tigecyclin)
- 11.7. A baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájának mechanizmusai
- 11.8. A fejezet rövid összefoglalása
- 11.1. A fejezet célja
- 12. Antibiotikum-politika
- 12.1. A fejezet célja
- 12.2. A fejezet követelményei
- 12.3. Az antibiotikum-politika célja
- 12.4. Az antibiotikum-politika fő irányvonalai
- 12.5. Az antibiotikum stewardship aktuális helyzete és feladatai
- 12.6. Ciklikus antibiotikum-váltás
- 12.7. A fejezet rövid összefoglalása
- 12.1. A fejezet célja
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 510 1
Ez a jegyzet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kialakulásának, tünetegyüttesének, élettani és mikrobiológiai okainak, megelőző, felderítő és nyomon követő rendszereinek, a kórházi epidemiológia elemeinek a tananyaga. Célja, hogy a képzésben való segédanyagként, majd ezt követően egy, a gyakorlati klinikai-epidemiológiai tevékenységben jól használható kézikönyvként segítse a leggyakoribb kórokozók és az általuk okozott fertőzések nem egyszerű rendszerében való eligazodást. Arra készíti fel a leendő népegészségügyi ellenőrt, hogy ha betegellátó intézményben, annak infekciókontroll-munkacsoportjában vagy kórházhigiénés osztályán dolgozik, akkor: A gyakorlati problémák megoldása során tisztában legyen az alapvető járványügyi alapfogalmakkal, képes legyen értelmezni azokat. Napi tevékenysége kapcsán célzottan figyelje és ismerje fel az egészségügyi ellátás során kialakuló leggyakoribb fertőzéses szövődményeket, ismerje azok megelőzési lehetőségeit. Ismerje a kórházi környezetben előforduló kórokozókat, azok jellemzőit, kimutatási lehetőségeit, veszélyeit. Legyen tisztában a hatékony és biztonságos antibiotikum-kezelés alapelveivel és gyakorlatával. Ezért tartalmában és szemléletében szorosan kapcsolódik korábbi tanulmányaikhoz, a jegyzet szövegében jelölten is támaszkodik előző vagy ezt követő tantárgyaik jegyzeteire, kötelező és ajánlott szakirodalmaira. Több fejezetben fognak azzal találkozni, hogy egy-egy pont vázlatos említése mellett hivatkozunk az Általános mikrobiológia, Részletes mikrobiológia, Alkalmazott mikrobiológia, Mikrobiológiai gyakorlatok jegyzetek megfelelő fejezeteire, a kari hirdetőtábláról is letölthető Mikrobiológiai füzetek valamelyik kiadványára, valamint a Fertőző és nem fertőző betegségek járványtana, a Népegészségtan, a Fertőző betegségek megelőzése, Az infektológia alapjai tantárgyak aktuális tananyagára és az ott elsajátított ismeretekre.
Hivatkozás: https://mersz.hu/barcs-egeszsegugyi-ellatassal-osszefuggo-fertozesek-1//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
