Barcs István (szerk.)

Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések 1.

A közösség biztonságának megőrzése

A jogállamiság keretei között az egyéneknek szabad rendelkezési joguk van dönteni például a kezelések, orvosi beavatkozás visszautasítása stb. ügyében. Az egyéni szabadságjogok érvényesítésének azonban magasabb jogszabályok, különösen a közösség érdekeinek védelmében, kereteket szabhatnak. A fertőző betegségek halmozott előfordulásával kapcsolatban az egészségügyi törvény 56. § (1) bekezdése leszögezi: „A járványügyi tevékenység célja a fertőző megbetegedések, járványok megelőzése és leküzdése”, és a (2) szerint „az egészségügyi hatóság az egyén személyes szabadsághoz való jogainak gyakorlását az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja”. A betegbiztonság azt is magában foglalja, hogy egy biztosított magyar állampolgár bizonyos lehet abban, hogy az egészségügyi ellátás azt az egészséges környezetet nyújtja számára, amelyben a jogilag rögzített feltételek mellett a lehetséges veszélyforrások száma a legalacsonyabb szintre redukálva van. Például a kötelező védőoltások rendszerével kizárják, hogy védőoltással megelőzhető fertőző betegségben megbetegedjen ő maga vagy gyermeke, hozzátartozója. Nem egyéni szabadságjog ennek az eldöntése. Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa, Lenkovics Barnabás 2003-ban született állásfoglalása szerint a közösség érdeke a magasabb rendű: „…minden alkotmányos alapjog és a törvényekben biztosított alanyi jogok gyakorlásának legfőbb korlátja a másik ember alapvető jogainak sérthetetlensége és ennek feltétlen tiszteletben tartása. Ezért a gyermek számára a köz egészsége érdekében kötelezővé tett védőoltás szülő által való megtagadása nem sértheti és nem veszélyeztetheti más gyermek, illetve felnőtt ember életét, egészségét.”

Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések 1.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 510 1

Orvostudomány SE ETK jegyzetek

Ez a jegyzet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kialakulásának, tünetegyüttesének, élettani és mikrobiológiai okainak, megelőző, felderítő és nyomon követő rendszereinek, a kórházi epidemiológia elemeinek a tananyaga. Célja, hogy a képzésben való segédanyagként, majd ezt követően egy, a gyakorlati klinikai-epidemiológiai tevékenységben jól használható kézikönyvként segítse a leggyakoribb kórokozók és az általuk okozott fertőzések nem egyszerű rendszerében való eligazodást. Arra készíti fel a leendő népegészségügyi ellenőrt, hogy ha betegellátó intézményben, annak infekciókontroll-munkacsoportjában vagy kórházhigiénés osztályán dolgozik, akkor:

A gyakorlati problémák megoldása során tisztában legyen az alapvető járványügyi alapfogalmakkal, képes legyen értelmezni azokat.

Napi tevékenysége kapcsán célzottan figyelje és ismerje fel az egészségügyi ellátás során kialakuló leggyakoribb fertőzéses szövődményeket, ismerje azok megelőzési lehetőségeit.

Ismerje a kórházi környezetben előforduló kórokozókat, azok jellemzőit, kimutatási lehetőségeit, veszélyeit.

Legyen tisztában a hatékony és biztonságos antibiotikum-kezelés alapelveivel és gyakorlatával.

Ezért tartalmában és szemléletében szorosan kapcsolódik korábbi tanulmányaikhoz, a jegyzet szövegében jelölten is támaszkodik előző vagy ezt követő tantárgyaik jegyzeteire, kötelező és ajánlott szakirodalmaira. Több fejezetben fognak azzal találkozni, hogy egy-egy pont vázlatos említése mellett hivatkozunk az Általános mikrobiológia, Részletes mikrobiológia, Alkalmazott mikrobiológia, Mikrobiológiai gyakorlatok jegyzetek megfelelő fejezeteire, a kari hirdetőtábláról is letölthető Mikrobiológiai füzetek valamelyik kiadványára, valamint a Fertőző és nem fertőző betegségek járványtana, a Népegészségtan, a Fertőző betegségek megelőzése, Az infektológia alapjai tantárgyak aktuális tananyagára és az ott elsajátított ismeretekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/barcs-egeszsegugyi-ellatassal-osszefuggo-fertozesek-1//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero