Tartalomjegyzék

• EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FERTŐZÉSEK 1. Főiskolai jegyzet a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar hallgatói számára
• Impresszum
• Előszó
• 1. Alapfogalmak, fogalomgyűjtemény
• chevron_right2. Betegbiztonság
  • 2.1. A fejezet célja
  • 2.2. A fejezet követelményei
  • 2.3. Mit jelent a betegbiztonság az egészségügyben?
  • 2.4. Mit jelent a betegbiztonság a betegellátásban?
  • 2.5. Mit jelent a betegbiztonság a fertőzések megelőzésében?
  • 2.6. Tiszta ellátás, biztonságosabb ellátás
  • 2.7. Tenni és nem ártani
  • chevron_right2.8. Csapatmunka és együttműködés
    • chevron_right2.8.1. Vezetés
      • 2.8.1.1. A vezetők meggyőzésének stratégiája
      • 2.8.1.2. A személyzet meggyőzésének stratégiája
    • 2.8.2. Hatékony kommunikáció
    • 2.8.3. Az ellátás értékelése: folyamatok és eredmények
  • 2.9. Szubjektív tényezők
  • chevron_right2.10. Hibáztatás helyett elismerés
    • 2.10.1. A Nemzetközi Infekciókontroll Szövetség (IFIC) infekciókontroll-alapelvei
  • chevron_right2.11. A közösség biztonságának megőrzése
    • chevron_right2.11.1. A zéró tolerancia elve
      • 2.11.1.1. Az infekciókontroll szakemberekre szabott stratégia
  • 2.12. A fejezet rövid összefoglalása
• chevron_right3. Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések
  • 3.1. A fejezet célja
  • 3.2. A fejezet követelményei
  • 3.3. Mit jelent az egészségüggyel kapcsolatos fertőzés?
  • chevron_right3.4. Az EÖF csoportosítási lehetőségei
    • 3.4.1. Aspecifikus és specifikus járványok
    • 3.4.2. Jellemző kórokozók
    • 3.4.3. Multirezisztens kórokozók (MRK)
    • 3.4.4. Endogén és exogén fertőzések; a fertőzések dinamikája
  • chevron_right3.5. Az EÖF letalitása
    • 3.5.1. Morbiditás és halálozás
    • 3.5.2. Körültekintő antibiotikum-alkalmazás
  • 3.6. A felügyelet működésének biztosítékai
  • 3.7. Az infekciókontroll helye az egészségügyben
  • 3.8. A fejezet rövid összefoglalása
• chevron_right4. A klinikai epidemiológia törekvései, eszközei és kapcsolati rendszere
  • 4.1. A fejezet célja
  • 4.2. A fejezet követelményei
  • 4.3. A klinikai epidemiológia tárgya
  • 4.4. Bizonyítékokon alapuló epidemiológia
  • 4.5. Kórokozók
  • 4.6. A mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálatok szerepe
  • chevron_right4.7. Járványügyi mikrobiológiai vizsgálatok
    • 4.7.1. A járványügyi mikrobiológia céljai
    • 4.7.2. Mikrobiológiai jellemzés
  • 4.8. A fejezet rövid összefoglalása
• chevron_right5. Általános járványtan
  • 5.1. A fejezet célja
  • 5.2. A fejezet követelményei
  • chevron_right5.3. Járványtani alapfogalmak
    • 5.3.1. A fertőzés, a kolonizáció és a kontamináció fogalma
    • 5.3.2. A fertőzés rezervoárjai és forrásai
    • 5.3.3. A fertőzés terjedési módja
    • 5.3.4. A szervezet védekező rendszere, az immunitás
    • 5.3.5. Aktív és passzív immunizálás
  • 5.4. A fejezet rövid összefoglalása
• chevron_right6. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések járványtana
  • 6.1. A fejezet célja
  • 6.2. A fejezet követelményei
  • 6.3. A kórházhigiéne története
  • chevron_right6.4. Az EÖF kritériumai
    • chevron_right6.4.1. Az EÖF felosztása, előfordulásuk gyakorisága
      • 6.4.1.1. Nozokomiális surveillance
      • 6.4.1.2. A fertőző forrás szerinti felosztás
      • 6.4.1.3. A klinikai megjelenés szerinti felosztás
  • 6.5. A fejezet rövid összefoglalása
• chevron_right7. Járványügyi felügyelet
  • 7.1. A fejezet célja
  • 7.2. a fejezet követelményei
  • 7.3. A surveillance fogalma
  • chevron_right7.4. Az epidemiológia alapelemei
    • 7.4.1. A surveillance során nyert adatok felhasználása
    • 7.4.2. Az epidemiológiai vizsgálatok típusai
    • 7.4.3. Statisztika
  • 7.5. A fejezet rövid összefoglalása
• chevron_right8. A mikrobiológia szerepe az infekciókontrollban
  • 8.1. A fejezet célja
  • 8.2. A fejezet követelményei
  • 8.3. A mikrobiológiai laboratórium feladatai az infekciókontrollban
  • chevron_right8.4. Gyakorlati példák a mikrobiológiai surveillance-ra
    • 8.4.1. Feldolgozott adatok
    • 8.4.2. Adatelemzés
    • 8.4.3. A tenyésztéskérések gyakoriságának követése
    • 8.4.4. Kórokozók előfordulása az egyes mintákban
    • 8.4.5. Előfordulási gyakoriság
    • chevron_right8.4.6. Vizsgálati anyagtípusok szerinti kimutatás
      • 8.4.6.1. Légúti minták
      • 8.4.6.2. Fekvőbeteg–járóbeteg csoportosítás
      • 8.4.6.3. Véráramfertőzések
      • 8.4.6.4. A beküldők profilja szerinti bontásban
      • 8.4.6.5. Bontva a beküldők profilja szerint
      • 8.4.6.6. Kórokozó szerinti lekérdezés
    • chevron_right8.4.7. A rezisztenciaviszonyok vizsgálata
      • 8.4.7.1. Mintatípusok szerint
      • 8.4.7.2. Az egyes kórokozók antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájának alakulása
      • 8.4.7.3. Az egyes antibiotikumokkal szembeni rezisztencia
      • 8.4.7.4. A rezisztencia alakulásának követése
      • 8.4.7.5. Egy-egy species antibiotikum-rezisztenciájának gyorsellenőrzése
    • chevron_right8.4.8. Epidemiológiai alkalmazási lehetőségek
      • 8.4.8.1. Kiválasztott beküldő eredményei
      • 8.4.8.2. Kiválasztott beteg eredményei
      • 8.4.8.3. Multirezisztens baktériumok követése
      • 8.4.8.4. Profil megjelenítése
      • 8.4.8.5. Diagnózis szerinti elemzés
    • chevron_right8.4.9. Az adatok tisztítása
      • 8.4.9.1. A tisztítás terén alkalmazható további szempontok
    • chevron_right8.4.10. Adatnyilvántartás és adatközlés
      • 8.4.10.1. Mikrobiológiai lelet
      • 8.4.10.2. Nozokomiális napló
    • chevron_right8.4.11. A táblázatokban és a grafikonokon előforduló rövidítések
      • 8.4.11.1. Baktériumok
      • 8.4.11.2. Érzékenységi kategóriák
  • 8.5. A fejezet rövid összefoglalása
• chevron_right9. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kórokozói, az egyes kórokozók okozta kórképek jellemzői
  • 9.1. A fejezet célja
  • 9.2. A fejezet követelményei
  • chevron_right9.3. A kórokozók rendszertani és patogenitás szerinti jellemzése
    • chevron_right9.3.1. Az aerob Gram-pozitív baktériumok szerepe az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kialakulásában
      • 9.3.1.1. Streptococcusok
      • 9.3.1.2. Enterococcusok
      • 9.3.1.3. Staphylococcusok
    • chevron_right9.3.2. Az aerob Gram-negatív baktériumok szerepe az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kialakulásában
      • 9.3.2.1. Enterobacteriacae
      • 9.3.2.2. Pseudomonas
      • 9.3.2.3. Acinetobacter
      • 9.3.2.4. Legionella
    • chevron_right9.3.3. Anaerob baktériumok
      • 9.3.3.1. Nem spóraképző anaerob baktériumok
      • 9.3.3.2. Gram-pozitív anaerob spórás pálcák – Clostridiumok
    • chevron_right9.3.4. Egyéb mikroorganizmusok szerepe az EÖF kialakulásában
      • 9.3.4.1. Vírusok
      • 9.3.4.2. Gombák
      • 9.3.4.3. Prionok
  • 9.4. A fejezet rövid összefoglalása
• chevron_right10. Diagnosztikai eljárások
  • 10.1. A fejezet célja
  • 10.2. A fejezet követelményei
  • chevron_right10.3. A vizsgálati minták vétele, tárolása, szállítása
    • chevron_right10.3.1. Általános szabályok
      • 10.3.1.1. Biztonsági szabályok
      • 10.3.1.2. A mintavétel szabályai
      • 10.3.1.3. A minta tárolásának általános szabályai
  • chevron_right10.4. A kórokozók vagy alkotóelemeik kimutatása a vizsgálati anyagból
    • 10.4.1. Mikroszkópos vizsgálat
    • 10.4.2. Tenyésztés
    • 10.4.3. Szerológiai vizsgálatok
    • 10.4.4. Polimeráz láncreakció
  • 10.5. Járványügyi összehasonlító módszerek
  • 10.6. A fejezet rövid összefoglalása
• chevron_right11. Antibiotikumok
  • 11.1. A fejezet célja
  • 11.2. A fejezet követelményei
  • 11.3. Az antimikrobás kezelés
  • 11.4. Az antibiotikum-terápia típusai
  • 11.5. Az antibiotikum-választás szempontjai
  • chevron_right11.6. A főbb antibiotikum-csoportok jellemzői
    • chevron_right11.6.1. Béta-laktámok (penicillinek, cefalosporinok, karbapenemek, monobaktámok)
      • 11.6.1.1. A béta-laktám antibiotikumokkal szemben kialakult leggyakoribb rezisztenciamechanizmusok
    • 11.6.2. Aminoglikozidok (gentamicin, tobramycin, netilmicin, amikacin)
    • 11.6.3. Fluorokinolonok (norfloxacin, pefloxacin, ofloxacin, ciprofloxacin, levofloxacin, moxifloxacin)
    • 11.6.4. Glikopeptidek (vancomycin, teicoplanin)
    • chevron_right11.6.5. MLS (makrolid, linkozamid, streptogramin) csoport
      • 11.6.5.1. Makrolidok (erythromycin, roxithromycin, clarithromycin, azithromycin, spiramycin)
      • 11.6.5.2. Linkozaminok (clindamycin)
      • 11.6.5.3. Streptograminok
    • 11.6.6. Tetracyclinek (tetracyclin, doxycyclin)
    • 11.6.7. Imidazolok (metronidazol)
    • 11.6.8. Szulfonamidok (co-trimoxazol = trimethoprim + sulfamethoxazol 1:5)
    • 11.6.9. Rifamicinek (rifampicin)
    • 11.6.10. Polymyxinek (colistin)
    • 11.6.11. Oxazolindinonok (linezolid)
    • 11.6.12. Glycylcyclinek (tigecyclin)
  • chevron_right11.7. A baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájának mechanizmusai
    • 11.7.1. A rezisztencia formái
    • 11.7.2. A rezisztenciamechanizmusok csoportjai
  • 11.8. A fejezet rövid összefoglalása
• chevron_right12. Antibiotikum-politika
  • 12.1. A fejezet célja
  • 12.2. A fejezet követelményei
  • 12.3. Az antibiotikum-politika célja
  • chevron_right12.4. Az antibiotikum-politika fő irányvonalai
    • 12.4.1. Az antibiotikum-éra tanulságai
  • chevron_right12.5. Az antibiotikum stewardship aktuális helyzete és feladatai
    • 12.5.1. Előzmények
    • 12.5.2. Az antibiotikum stewardship fogalma
    • 12.5.3. Az antibiotikum stewardship megvalósítása
    • chevron_right12.5.4. Az ASP megvalósításának legfontosabb elemei
      • 12.5.4.1. Útmutatók megírása
      • 12.5.4.2. Oktatás
      • 12.5.4.3. Engedélyezett antibiotikumok
      • 12.5.4.4. A farmakokinetikai és farmakodinamikai ismeretek fejlesztése
      • 12.5.4.5. De-eszkalációs stratégia
      • 12.5.4.6. Parenterális-orális kezelés, szekvenciális terápia
    • 12.5.5. ASP a kórházakban
  • 12.6. Ciklikus antibiotikum-váltás
  • 12.7. A fejezet rövid összefoglalása

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 510 1

Ez a jegyzet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kialakulásának, tünetegyüttesének, élettani és mikrobiológiai okainak, megelőző, felderítő és nyomon követő rendszereinek, a kórházi epidemiológia elemeinek a tananyaga. Célja, hogy a képzésben való segédanyagként, majd ezt követően egy, a gyakorlati klinikai-epidemiológiai tevékenységben jól használható kézikönyvként segítse a leggyakoribb kórokozók és az általuk okozott fertőzések nem egyszerű rendszerében való eligazodást. Arra készíti fel a leendő népegészségügyi ellenőrt, hogy ha betegellátó intézményben, annak infekciókontroll-munkacsoportjában vagy kórházhigiénés osztályán dolgozik, akkor:

A gyakorlati problémák megoldása során tisztában legyen az alapvető járványügyi alapfogalmakkal, képes legyen értelmezni azokat.

Napi tevékenysége kapcsán célzottan figyelje és ismerje fel az egészségügyi ellátás során kialakuló leggyakoribb fertőzéses szövődményeket, ismerje azok megelőzési lehetőségeit.

Ismerje a kórházi környezetben előforduló kórokozókat, azok jellemzőit, kimutatási lehetőségeit, veszélyeit.

Legyen tisztában a hatékony és biztonságos antibiotikum-kezelés alapelveivel és gyakorlatával.

Ezért tartalmában és szemléletében szorosan kapcsolódik korábbi tanulmányaikhoz, a jegyzet szövegében jelölten is támaszkodik előző vagy ezt követő tantárgyaik jegyzeteire, kötelező és ajánlott szakirodalmaira. Több fejezetben fognak azzal találkozni, hogy egy-egy pont vázlatos említése mellett hivatkozunk az Általános mikrobiológia, Részletes mikrobiológia, Alkalmazott mikrobiológia, Mikrobiológiai gyakorlatok jegyzetek megfelelő fejezeteire, a kari hirdetőtábláról is letölthető Mikrobiológiai füzetek valamelyik kiadványára, valamint a Fertőző és nem fertőző betegségek járványtana, a Népegészségtan, a Fertőző betegségek megelőzése, Az infektológia alapjai tantárgyak aktuális tananyagára és az ott elsajátított ismeretekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/barcs-egeszsegugyi-ellatassal-osszefuggo-fertozesek-1//