Számos, légzőszervi vagy a légzőrendszert érintő betegséggel találkozik az ilyen területen dolgozó gyógytornász. Vannak betegségek, melyek magát a tüdőt érintik, mint például a talán legismertebb asthma bronchiale. Vannak neurológiai kórképek, melyek a légzőizomzat érintettségén keresztül vezetnek súlyos, sokszor gyógyíthatatlan állapotokhoz, de az enchephalitis is eredményezhet légzőszervi megbetegedést. A szisztémás sclerosis (poliszisztémás autoimmun megbetegedés) bőrtünetekkel kezdődik, de minden második betegnél eljut a tüdőfibrosisig, tüdőgyulladásig. A rheumatoid arthritises betegek 5-10%-ának szintén számolnia kell – az ízületek után – további szervek éritntettségével, melyek között ott lehet a tüdő is. A Sjögren-szindrómában szenvedő betegek nagy részének lesz felső és alsó légúti gyulladásos manifesztációja, bronchialis hiperreaktivitása. Egy súlyos elhízás, ahogy néhány ortopédiai megbetegedés is (pectus excavatum, kyphoscoliosis), restriktív ventillációs zavart okoz. Felső hasi és mellkasi műtétek előtt és után, függetlenül a műtét hátterében álló diagnózistól, a légzőszervi gyógytornásznak feladata lesz a beteggel. Ezt a felsorolást még hosszan lehetne folytatni, ami azt mutatja, hogy a betegségek talán legszélesebb skálájával találkozik ezen a területen a gyógytornász (neurológia, reumatológia, ortopédia, belgyógyászati betegségek, műtétek…), ami igen tág látókört, nagy felkészültséget igényel.