Mitralis visszaáramláshoz (MR) vezethet a vitorlák, a mitralis annulus, az ínhúrok és a papillaris izmok eltérése. A vitorlák károsodását rheumás szívbetegség okozza leggyakrabban, ritkábban fertőzéses endocarditis, trauma, myxoma, myxomatosus degeneráció és szisztémás lupus erythematosus (Liebman-Sacks-eltérés) is állhat a hátterében. A mitralis annulus körfogata egészséges felnőttben kb. 10 cm. Az annulus következményes kitágulása, amelyet a bal kamra tágulata válthat ki, MR-t okoz. A mitralis annulus idiopathiás (degeneratív) meszesedése a leggyakoribb eltérések egyike. A folyamatot hypertonia, aortastenosis, diabetes, hyperparathyreosis felgyorsítja, illetve Marfan-szindróma és Hurler-kór is okozhatja. Az ínhúrok eltérései a MR fontos okai. Az ínhúrok kórosak lehetnek veleszületetten, elszakadhatnak spontán vagy fertőzéses endocarditis, rheumás láz, trauma és ritkán osteogenesis imperfecta következtében. A papillaris izom kóros működése szintén gyakori oka az MR-nek, amelynek hátterében ischaemia áll. Ha az ischaemia átmeneti, az a papillaris izom időleges kóros működéséhez vezet és MR-t okoz. A posterior papillaris izom, amelyet a jobb coronaria posterior descendens ága lát el, gyakrabban válik ischaemiássá, mint az anterior papillaris izom, amelyhez a LAD diagonalis ág, valamint a ramus circumflexus is ad ágakat. Szívizominfarctust követően is kialakulhat MR, amelyet a bal kamra dyskinesise okoz. Maga az infarctus okozhat papillaris izomnecrosist, amely ritkán vezet ínhúrszakadáshoz, de ez szinte mindig végzetes kimenetelű. Veleszületett papillaris izommalpositio vagy granuloma, amyloidosis, sarcoidosis, neoplasma okozta infiltratio a papillaris izom kóros működésének ritkán előforduló okai. Az MR egyéb oka lehet még a mitralis prolapsus szindróma, hypertrophiás obstruktív cardiomyopathia, hypereosinofil szindróma, endomyocardialis fibrosis, Kawasaki-betegség, fertőzéses endocarditis talaján kialakult vegetáció, fenestratio, abscessus és paravalvularis rés (leak).