Myriam Sarachik 1950-ben kezdte meg tanulmányait a Barnard College-ban, egy New York-i női főiskolán, és úgy döntött, fizikára szakosodik. Az előadások kedvéért azonban át kellett járnia a Columbia Egyetemre, mert – egyetlen bevezető tárgy kivételével – a Barnardon akkor még nem tanítottak fizikát. Myriam a matematikát és a zenét is szerette, s annak ellenére akart fizikus lenni, hogy a fizikát találta a legnehezebb tárgynak: úgy érezte, édesapja is ezt választotta volna, ha módja lett volna rá. Myriam tehát kitartott elhatározása mellett, és 1954-ben fizikusdiplomát szerzett. Négy évtizeddel később az Amerikai Tudományos Akadémia (National Academy of Sciences of the United States, NAS) beválasztotta tagjai közé, ezután tíz évvel pedig elnyerte az Amerikai Fizikai Társaság (APS) elnöki tisztét; ekkor került harmadszor nő az 1899-ben alapított intézmény élére. Myriam számos díjat és elismerést kapott a kondenzált anyagok fizikájában elért kísérleti eredményeiért, például szakterülete Oliver E. Buckley-díját és a L’Oréal-UNESCO kiemelkedő észak-amerikai kutatónőknek odaítélt díját (mindkettőt 2005-ben). Sokat dolgozik az emberjogi mozgalomban, és számos olyan bizottságnak a tagja vagy vezetőségi tagja, amely a tudósok emberi jogaiért lép fel.