Halmai Péter

Mélyintegráció


Az Euró Plusz Paktum

Az Euro Plusz Paktumot az euróövezetbe tartozó tagállamok, illetve több további tagállam 2011-ben írta alá.1 Alapvetően négy fő célt tartalmaz: az államháztartás fenntarthatóságának javítását, a pénzügyi stabilitás megerősítését, a foglalkoztatottság ösztönzését és a versenyképesség erősítését. A fenntartható államháztartási rendszerek kialakításához egyrészt az egészségügyi, nyugdíj-, segélyezési és szociális rendszerek átalakítása szükséges (felkészülésképpen az idősödés kihívásaira). Másrészt az aláíró tagállamoknak a Stabilitási és Növekedési Paktum közpénzügyi szabályait át kell ültetniük a nemzeti jogrendszerükbe. E tagállamoknak a korábbiaknál hatékonyabban kell felügyelniük a háztartások, a vállalatok és a bankok növekvő eladósodottságához vezető pénzügyi folyamatokat. Kiemelt cél volt a tagállami adópolitika, elsősorban a társasági adóalap harmonizálása, de legalábbis koordinációja. Az aktivitási és foglalkoztatási ráta emelését a tartósan munkanélküliek és a fiatalkori munkanélküliek munkaerőpiaci aktivizálása segítheti elő. A paktum továbbá rugalmas foglalkoztatási modellek bevezetését, és a foglalkoztatottak továbbtanulási és képzési törekvéseit kívánta támogatni. Lényeges célként határozták meg: a bérek alakulása legyen összhangban a munkatermelékenység dinamikájával. (Egyidejűleg meg kellett szüntetni a béreknek az árszínvonal-emelkedés miatti automatikus emelését, a bérindexálást.)

Mélyintegráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 556 9

Az európai integráció, a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) a regionális rendszerek mindmáig egyedi, kivételesen mély és széles formája. A GMU – a pénzügyi összefüggéseken túl – a szélesebb integrációs folyamatba is beillesztést igényel. Az integrációelmélet reálgazdasági (kereskedelem- és növekedéselméleti) összefüggései is megkerülhetetlenek.

A kötet újszerű értelmezési keretrendszerének kiindulópontja a kereskedelmi integráció. A kereskedelemelmélet a hagyományos (a konvencionális határintézkedésekre irányuló) regionális konstrukciók meghaladásaként „mély” (kereskedelmi) integrációnak tekinti a szabályozási konvergenciát (s esetleg további „mély” elemeket) is tartalmazó új generációs regionális megállapodásokat. A mélység az európai integráció tekintetében is döntő jelentőségű dimenzió. Egyrészt kifejezi a leginkább előrehaladott regionális integráció elért szintjét (állapotát). Másrészt jelzi a folyamat irányát: a mélyülő, egyre szorosabb integrációt, mint fejlődési irányzatot. A mély (regionális) integráció (a kötetben: mélyintegráció) rendszerként, konceptuális keretként történő értelmezése lényeges hozzájárulást ígér az átfogó elméletalkotáshoz.

A mű célja a mélyintegráció fő tartalmi jellemzőinek és rendszersajátosságainak a feltárása. Alapvető fontosságú kérdések: Melyek a mélyintegrációt megalapozó gazdasági mechanizmusok? Hogyan működnek azok? Melyek e mechanizmusok meghatározó tényezői?

Az "ökonómia" az alcímben a problémakör rendszerezett közgazdaságtani, sok esetben pedig politikai gazdaságtani interpretációját jelzi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/halmai-melyintegracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave