Halmai Péter

Mélyintegráció


Ágazaton belüli kereskedelem és üzleti ciklus szinkronizáció

A témakört először Frankel–Rose (1996) vizsgálták átfogó igénnyel. Több mint 30 évre (1959–1993 között) és 21 fejlett országra kiterjedő adatbázist elemeztek. Fő megállapításuk szerint „a szorosabb nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok szorosabban korrelált üzleti ciklusokat eredményeznek az országok között.” Modelljükbe közvetlenül nem építették be az ágazaton belüli kereskedelmet. Ám implicit módon az integráció mélyülésével az ágazaton belüli kereskedelem arányának növekedését feltételezték. Ezért éppen az ágazaton belüli kereskedelem határozta meg a ciklikus konvergencia rátáját. E következtetést később más tanulmányok is megerősítették. (Az üzleti ciklus szinkronizációjáról szóló tanulmányok áttekintéséről az euróövezet, illetőleg a globális és/vagy európai üzleti ciklusok tekintetében ld. De Haan et al., 2008). Az üzleti ciklusok és az ágazaton belüli kereskedelem konvergenciája közötti pozitív kapcsolatot erősítette meg az OECD országok példáján Fidrmuc (2001). Shin–Wang (2003) kutatásai szerint 12 kelet-ázsiai ország üzleti szinkronitását is az ágazaton belüli kereskedelem, nem pedig általában a kereskedelem dinamikája mozdította elő. Hasonló következtetésekre jutott Cortinhas (2007) az ASEAN országok, illetve Böwer–Guillemineau (2006) az euróövezeti tagállamok esetében. Az ágazaton belüli kereskedelem növekvő aránya az euróövezet létrehozását követő években az üzleti ciklusok koherenciáját előmozdító egyik döntő tényezőnek bizonyult. Fidrmuc–Korhonen (2006) metaelemzése szerint a közép- és kelet-európai új tagállamok ciklusai az EU csatlakozást követően magas korrelációban állnak az euróövezeti ciklussal.

Mélyintegráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 556 9

Az európai integráció, a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) a regionális rendszerek mindmáig egyedi, kivételesen mély és széles formája. A GMU – a pénzügyi összefüggéseken túl – a szélesebb integrációs folyamatba is beillesztést igényel. Az integrációelmélet reálgazdasági (kereskedelem- és növekedéselméleti) összefüggései is megkerülhetetlenek.

A kötet újszerű értelmezési keretrendszerének kiindulópontja a kereskedelmi integráció. A kereskedelemelmélet a hagyományos (a konvencionális határintézkedésekre irányuló) regionális konstrukciók meghaladásaként „mély” (kereskedelmi) integrációnak tekinti a szabályozási konvergenciát (s esetleg további „mély” elemeket) is tartalmazó új generációs regionális megállapodásokat. A mélység az európai integráció tekintetében is döntő jelentőségű dimenzió. Egyrészt kifejezi a leginkább előrehaladott regionális integráció elért szintjét (állapotát). Másrészt jelzi a folyamat irányát: a mélyülő, egyre szorosabb integrációt, mint fejlődési irányzatot. A mély (regionális) integráció (a kötetben: mélyintegráció) rendszerként, konceptuális keretként történő értelmezése lényeges hozzájárulást ígér az átfogó elméletalkotáshoz.

A mű célja a mélyintegráció fő tartalmi jellemzőinek és rendszersajátosságainak a feltárása. Alapvető fontosságú kérdések: Melyek a mélyintegrációt megalapozó gazdasági mechanizmusok? Hogyan működnek azok? Melyek e mechanizmusok meghatározó tényezői?

Az "ökonómia" az alcímben a problémakör rendszerezett közgazdaságtani, sok esetben pedig politikai gazdaságtani interpretációját jelzi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/halmai-melyintegracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave