Hargittai Balázs (szerk.)

Négyszemközt a tudománnyal

Válogatás Hargittai István írásaiból

A hidrogénbomba kifejlesztése

A Teller-nyilatkozat második, hosszabb része a hidrogénbomba kifejlesztési elveinek történetével foglalkozik. Teller hangsúlyozza, hogy csak azokról a vonatkozásokról beszél, amelyekben részt vett, de egyben azt is hozzáteszi, hogy az amerikai hidrogénbomba-fejlesztés legtöbb eseményének résztvevője volt. A gondolat eredetileg Fermitől származott: 1941 őszén, egy Tellerrel folytatott beszélgetésben merült fel a Columbia Egyetemen, New Yorkban, még mielőtt a Manhattan-terv beindult volna. Ferminek jutott eszébe, hogy nukleáris robbantással olyan körülmények állhatnak elő, amelyek imitálják a Nap energiatermelését. A különbség a mesterséges megvalósítás javára az lehet, hogy míg a Napban az első lépésben hidrogénmagok, vagyis protonok egyesülnek héliummaggá, Fermi már kezdetben azt javasolta, hogy a létrehozandó fúziót deutériummal valósítsák meg, mivel így sokkal nagyobb hatásfokot érhetnek el. Teller ekkor még szkeptikus volt, és úgy tűnt, hogy Fermi is elfogadta az okfejtését, amely szerint ez nem működhet. Teller azzal érvelt, hogy megfelelő hatáskeresztmetszet eléréséhez különlegesen magas hőmérsékletre lenne szükség, de ilyen magas hőmérsékleten gyakorlatilag az egész energia eltávozna sugárzásként ‒ így a fúzió nem jöhetne létre. Teller azt is hozzáteszi, hogy ő természetesen egyensúlyi helyzetről beszélt, de erre akkor senki nem gondolt, őt magát is beleértve.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 552 1

Művelődéstörténet

Hargittai István fizikai kémikus, akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem emeritusz professzora, az Academia Europaea (London) tagja, a Norvég Tudományos Akadémia külföldi tagja, a Lomonoszov Egyetem, az Észak-Karolinai Egyetem és az Orosz Tudományos Akadémia tiszteletbeli doktora. Könyvei jelentek meg a szerkezeti kémia, tudománytörténet, a tudományos felfedezés természete, a tudomány kultúrája és más témákban, eddig összesen kilenc nyelven. Néhány méltató megjegyzés könyveiről: „Hargittai István különleges tudományos élete során kapcsolatban volt a huszadik század tudományának legnagyobb alkotóival.” (Philip Ball, a Nature szerkesztője) „A szerző azok közé tartozik, akiket az eredményeik révén bárhol és bármikor a vezetők között tartunk számon.” (Sidney Altman, Nobel-díjas) „… az életrajzok mestere.” (Sir Salvador Moncada) „Hargittai írásai összekötik a világunkat.” (Roald Hoffmann, Nobel-díjas) „Írásaiból nemcsak másokat, Hargittai Istvánt is megismerhetjük.” (Paul Nurse, Nobel-díjas) „Írásai mindig megragadnak, olvasmányosak és eredetiek.” (Richard Henderson, Nobel-díjas) „Elegánsan és emberközpontúan mutatja meg a felfedezések hajtóerőit.” (Paul Berg, Nobel-díjas) „Hargittai nagyban hozzájárul ahhoz, hogy megértsük a tudományt, ezt a sajátosan emberi kulturális tevékenységet.” (Harold Kroto, Nobel-díjas) „Olyan világosan magyarázza el a legösszetettebb fogalmakat is, hogy tekinthetjük kedvcsinálónak is a további ismeretszerzéshez.” (Robert F. Curl, Nobel-díjas)

Hivatkozás: https://mersz.hu/hargittai-negyszemkozt-a-tudomannyal//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero