Szabó Katalin, Bara Zoltán, Hámori Balázs (szerk.)

Intézményi közgazdaságtan


Munkapiac

A munka, amely nem más, mint javak előállítását és szolgáltatások nyújtását célzó emberi tevékenység, ugyanúgy nem természettől fogva áru, mint a föld. Intézményi berendezkedés határozza meg, hogy egy társadalomban milyen státuszai lehetnek a munkavégző embereknek. A történelemből ismert a rabszolgaság intézménye, amely lehetővé tette, hogy embereket úgy adjanak-vegyenek, mint az állatokat. Ennek megfelelően létezett rabszolgapiac. Manapság a munkát vagy önálló vállalkozásban végzik (ilyenkor a munka terméke jelenik meg a piacon), vagy bérmunka formájában. A kapitalista társadalmakban a munka jelentős részét bérmunkások végzik, akik ugyanúgy szerződéses, tehát piaci jellegű kapcsolatban vannak vásárlóikkal, azaz a munkaadókkal, mint akik terméket adnak el. Miért nevezzük „munkaadóknak” azokat, akik munkát vásárolnak? Ez az ellentmondásos kifejezés abból adódik, hogy a „munka” fogalmat két értelemben használjuk: egyrészt jelenti magát a munkavégzést, másrészt az elvégzendő feladatot, a munkalehetőséget. A munkaadó valójában a munkalehetőséget adja, s a munkavégzést vásárolja.

Intézményi közgazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 540 8

A közgazdaságtan egyik legfőbb célja, hogy segítse megérteni a társadalmi folyamatok gazdasági vetületeit és segítsen olyan döntések meghozatalában, amelyek növelik a társadalom tagjainak jólétét. A kötet az intézményi közgazdaságtant – a közgazdaságtan egyik leggyorsabban fejlődő területét – mutatja be az Olvasónak. A gazdasági intézményekről szerzett mélyebb tudással felvértezve képesek lehetünk megérteni, hogy a gazdasági fellendülés és a gazdagsági válság nem egyszerűen váratlan ajándék, vagy sorscsapás. A gazdasági folyamatokat szabályok és viselkedésminták – másnéven intézmények – sűrű szövete veszi körül, amelyek jelentősen befolyásolják a gazdaságok működését. A piacgazdaság sajátosságainak megértése szempontjából ezek alapvető fontosságúak, és a belőlük levont következtetések általánosíthatók. Mégis, megvalósulási formáik gyakran koronként, kultúrákként, földrajzi régiókként, nemzetgazdaságonként és sok más tényező szerint nagy változatosságot mutatnak, ami biztosítja alkalmazkodóképességüket és stabilitásukat is. E spontán vagy tervezetten, tudattalanul vagy tudatosan követett szabályok, azaz az intézmények mibenlétének, keletkezésének, működésének és változásainak a felfedező útjára csábít a kötet. Higgye el, kedves Olvasó, megéri útra kelni!

Hivatkozás: https://mersz.hu/szabo-bara-hamori-intezmenyi-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave