Az állam intézményi közgazdaságtani elmélete az egyének racionális döntéseiből vezeti le az állam kialakulásának és formáinak, működésének sajátosságait, az egyéni döntéseket azonban e döntések intézményi kereteinek összefüggésében magyarázza. Az állam az erőszak monopolizálása révén képes biztosítani az egyéni tevékenységek számára nélkülözhetetlen társadalmi rendet, ugyanakkor az állam az erőszak-monopólium alapján gyakorolt hatalmát az egyéni tevékenységekbe való beavatkozásra is felhasználhatja. Az önkényes beavatkozást preferáló államok gazdagabbak lehetnek ugyan, mint az állam nélküli társadalmak, de szegényebbek lesznek, mint az önkorlátozó államot létrehozó társadalom. Az, hogy az állam beavatkozik-e önkényesen a társadalmi gazdagság termelésének folyamatába, vagy önkorlátozó módon tartózkodik ettől, döntően a hatalmi elitek érdekeitől és intézményi környezetétől függ. A természetes államban az elitek a járadékszerzés lehetősége miatt érdekeltek voltak az önkényes beavatkozásban. A modern államban a gazdasági elitek elkülönülnek a politikai elittől, és képesek lehetnek arra, hogy gazdasági érdekeik védelmében korlátozzák az állami önkényt. A modern társadalom a gazdasági és a politikai verseny intézményesítését hozza magával. A modern társadalom nyílt hozzáférésű társadalom, szemben a természetes állam korlátozott hozzáférésű társadalmával.