Intézményi közgazdaságtan
A kollektív cselekvés lehetősége: Ostrom elmélete
Tartalomjegyzék
- Intézményi közgazdaságtan
- Impresszum
- Bevezetés
- 1. fejezet – A neoklasszikus közgazdaságtantól az új intézményi iskoláig (Szabó Katalin †)
- 2. fejezet – Az intézmények (Rosta Miklós – Székely-Doby András – Győrffy Dóra)
- 3. fejezet – Korlátozott racionalitás és opportunizmus (Tóth László – Isztin Péter)
- 4. fejezet – A bizalom (Győrffy Dóra)
- 5. fejezet – Tranzakciós költségek (Katona Márton)
- 6. fejezet – A tulajdonjogok elmélete (Golovics József – Veres Pál)
- 7. fejezet – A szerződések gazdaságtana (Ádám Zoltán)
- 8. fejezet – A piac (Horváth József)
- 9. fejezet – A vállalat (Szabó Katalin †)
- 9.1. Miért vannak vállalatok?
- 9.2. A hierarchia hátrányai és költségei
- 9.3. Pillantás a feketedoboz belsejébe. A vállalat mint szervezet
- 9.4. Hibrid formák a vállalat irányításában
- 9.5. Hálózatok: a 21. század szervezetei
- Irodalom
- 10. fejezet – Az állam (Gedeon Péter)
- 11. fejezet – Kollektív cselekvés és érdekcsoportok (Gedeon Péter – Katona Márton)
- 12. fejezet – A közösségi döntések elmélete (Golovics József)
- 13. fejezet – Gazdasági rendszerek (Hámori Balázs)
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 540 8
A közgazdaságtan egyik legfőbb célja, hogy segítse megérteni a társadalmi folyamatok gazdasági vetületeit és segítsen olyan döntések meghozatalában, amelyek növelik a társadalom tagjainak jólétét. A kötet az intézményi közgazdaságtant – a közgazdaságtan egyik leggyorsabban fejlődő területét – mutatja be az Olvasónak. A gazdasági intézményekről szerzett mélyebb tudással felvértezve képesek lehetünk megérteni, hogy a gazdasági fellendülés és a gazdagsági válság nem egyszerűen váratlan ajándék, vagy sorscsapás. A gazdasági folyamatokat szabályok és viselkedésminták – másnéven intézmények – sűrű szövete veszi körül, amelyek jelentősen befolyásolják a gazdaságok működését. A piacgazdaság sajátosságainak megértése szempontjából ezek alapvető fontosságúak, és a belőlük levont következtetések általánosíthatók. Mégis, megvalósulási formáik gyakran koronként, kultúrákként, földrajzi régiókként, nemzetgazdaságonként és sok más tényező szerint nagy változatosságot mutatnak, ami biztosítja alkalmazkodóképességüket és stabilitásukat is. E spontán vagy tervezetten, tudattalanul vagy tudatosan követett szabályok, azaz az intézmények mibenlétének, keletkezésének, működésének és változásainak a felfedező útjára csábít a kötet. Higgye el, kedves Olvasó, megéri útra kelni!
Hivatkozás: https://mersz.hu/szabo-bara-hamori-intezmenyi-kozgazdasagtan//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero