Szabó Katalin, Bara Zoltán, Hámori Balázs (szerk.)

Intézményi közgazdaságtan


Az opportunizmus megjelenése a közgazdaságtanban – megbízó–ügynök problémák

A közgazdaságtant gyakran „szomorú tudományként” tartják számon (többnyire mit sem tudva a kifejezés eredetéről1), és gyakran szemükre vetik a közgazdászoknak, hogy a modelljeik egy erősen leegyszerűsített, tisztán önérdekkövető ember képére építenek. A közgazdaságtan történetét megvizsgálva azonban azt láthatjuk, hogy ez a kép korántsem ilyen egyszerű. A közgazdasági modellekben a szereplők nem mindig úgy jelennek meg explicit, mint akik minden (jogi vagy morális) korlátot hajlandók áthágni haszonmaximalizáló vagy profitmaximalizáló magatartásuk során. Másképpen fogalmazva: az opportunizmus mint magatartási feltevés nem mindig jelent meg kinyilvánított formában a közgazdaságtani irodalomban. Ahogyan azt Bowles és Gintis (1993) kiemelik, a walrasi általános egyensúlyelmélet és más korai neoklasszikus modellek implicite feltételezik a megfelelő intézményi környezet meglétét, azt, hogy a szereplők betartanak bizonyos játékszabályokat. Nem tisztázzák azonban, hogy ez valamilyen „etikai megfontolásból” vagy egyszerűen abból származik, hogy az intézményi ösztönzők megfelelő módon működnek.

Intézményi közgazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 540 8

A közgazdaságtan egyik legfőbb célja, hogy segítse megérteni a társadalmi folyamatok gazdasági vetületeit és segítsen olyan döntések meghozatalában, amelyek növelik a társadalom tagjainak jólétét. A kötet az intézményi közgazdaságtant – a közgazdaságtan egyik leggyorsabban fejlődő területét – mutatja be az Olvasónak. A gazdasági intézményekről szerzett mélyebb tudással felvértezve képesek lehetünk megérteni, hogy a gazdasági fellendülés és a gazdagsági válság nem egyszerűen váratlan ajándék, vagy sorscsapás. A gazdasági folyamatokat szabályok és viselkedésminták – másnéven intézmények – sűrű szövete veszi körül, amelyek jelentősen befolyásolják a gazdaságok működését. A piacgazdaság sajátosságainak megértése szempontjából ezek alapvető fontosságúak, és a belőlük levont következtetések általánosíthatók. Mégis, megvalósulási formáik gyakran koronként, kultúrákként, földrajzi régiókként, nemzetgazdaságonként és sok más tényező szerint nagy változatosságot mutatnak, ami biztosítja alkalmazkodóképességüket és stabilitásukat is. E spontán vagy tervezetten, tudattalanul vagy tudatosan követett szabályok, azaz az intézmények mibenlétének, keletkezésének, működésének és változásainak a felfedező útjára csábít a kötet. Higgye el, kedves Olvasó, megéri útra kelni!

Hivatkozás: https://mersz.hu/szabo-bara-hamori-intezmenyi-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave