Hargittai István

Ambíció és kíváncsiság, avagy mi hajtja a tudományos felfedezőket?


A szerző előszava

Tudományos kutatásaimat diplomamunkám elkészítésével kezdtem az 1964–1965-ös tanévben, de akkor még nem érdekeltek a nagy tudományos felfedezések. Ez az érdeklődés harminc évvel később alakult ki bennem. Ennek az érdeklődésnek volt része az is, hogy szerettem volna megérteni, eredetileg mi készteti a későbbi kutatókat arra, hogy tudománnyal foglalkozzanak. Kissé meglepett, hogy az esetek többségében a legfontosabb hatás valamilyen könyvtől származott, mert inkább egy tanár vagy valamelyik családtag, esetleg jó barát hatására gondoltam. Valószínűleg nem is kellett volna nagyon csodálkoznom, mert saját érdeklődésemet a kémia iránt szintén egy könyvre vezethetem vissza, amelyet tízéves koromban kaptam.[1] A tudományos pálya kiválasztására azonban rendszerint később kerül sor, inkább már az egyetemi tanulmányok során. Ha valakinek olyan szerencséje van, hogy különlegesen sikeres kutató mellett tanulhat, akkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy önmaga is sikeres kutatóvá váljon.


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 456 2

Hargittai István akadémikus, kutatóprofesszor, a nagy közönségsikert aratott Teller című könyv szerzője, ebben a kötetben tizenöt – többségében a 20. század második felében született – jelentős felfedezés létrejöttének körülményeit elemzi. A szerző tizenhárom esetben személyes kapcsolatban állt a felfedezőkkel, akik mind magas rangú tudósok, többen közülük Nobel-díjasok. Mindegyikükben megvolt a kellő ambíció és a kíváncsiság, azonban felfedezéseiket egyéb tulajdonságaik a befolyásolták. A kettős spirál társfelfedezője, James Watson sikerorientált volt, de a szerkezetkutatás lehetőségeire vonatkozó tájékozatlansága is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kezdeményezze a DNS szerkezetének meghatározását. Gertrude Elion – akinek családtagjai olyan betegségekben haltak meg, melyek nem sokkal később gyógyíthatók lettek – egész pályáját a gyógyszerkutatásnak szentelte. Sherwood Rowland szinte véletlenül ismerte fel annak a veszélyét, hogy bizonyos vegyületek tönkreteszik a földi életet védő ózonréteget. Vonakodva bár, de a környezet megmentésének egyik legeredményesebb szószólója lett. Az ilyen és a hasonló példák emberközelségbe hozzák a tudományos felfedezéseket és a felfedezőket. Rajtuk keresztül az olvasó szórakoztató módon tájékozódhat olyan felfedezésekről, amelyek modern életünk mindennapjait is befolyásolják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hargittai-ambicio-es-kivancsisag-avagy-mi-hajtja-a-tudomanyos-felfedezoket//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave