Kialakult sérv csak műtéttel oldható meg. Sérvkötők viselése nem ajánlott, mert a kialakult hegesedés a későbbi műtét sikerét kockáztatja. Mind a hasfali, mind a lágyéksérvek sebészetében áttörést jelentett az úgynevezett „feszülésmentes” technika bevezetése. Ezt az állapotot implantátumok (háló) használatával érték el. Implantátumok behelyezése nélkül a lágyéksérvek kiújulási aránya 10–30%, a hasfali sérveké 50%. Feszülésmentes technika alkalmazása esetén ez az arány mindkét sérvtípusnál 3% alá csökkent. Az eredményeket több randomizált összehasonlító vizsgálat alapján tovább javította a laparoszkópos technika bevezetése. A lágyéksérvkapuk bezárását laparoszkóppal elvégezhetjük transperitonealis (hasüregen keresztül) vagy preperitonealis (hasüregen kívüli) úton, azonos hatásfokkal A sérvkapuk lefedését mindkét esetben részben felszívódó műanyag hálók behelyezésével végezzük. A hasfali sérvek laparoszkópos ellátásánál a sérvkaput a hasüreg felől fedjük be egy speciális, úgynevezett „szövetszeparáló” hálóval, amelynek az a tulajdonsága, hogy speciális anyaggal van bevonva és így a belső szervek nem tapadnak ki hozzá. A hasfali sérvek laparoszkópos ellátásának korlátja, hogy 10 cm-nél nagyobb átmérőjű sérvkapu esetén a módszer nem ajánlott, nyílt műtéti eljárást kell alkalmaznunk. A lágyéksérvek laparoszkópos megoldása főleg sportolóknál, fizikai terhelésnek jobban kitett egyéneknél előnyös a nagyobb teherbírás, a gyors mobilizálás miatt. A hasfali sérvek laparoszkópos megoldása különösen előnyös a posztoperatív hegekben kialakult sérvek esetén, mert laparoszkóppal a fő sérvkapu mellett kívülről nem észlelhető, úgynevezett „szatellit” kis sérvkapuk is felfedezhetők, amelyeket hálóval lefedve, a későbbi újabb helyen keletkező sérvesedés megelőzhető.