A vesefunkció beszűkülésének mértéke alapján az idült veseelégtelenségnek több stádiuma van. A kóreredettől függően az előrehaladás üteme különböző. Van beteg, aki évekig, ritkábban évtizedekig azonos állapotban van. Van olyan, akinél hónapok alatt előrehaladott állapot, húgyvérűség alakul ki. A húgyvérűséget elérő, úgynevezett végstádiumú betegek életben tartásának egyedüli módja valamelyik vesepótló kezelés. Borsod megyében jelenleg körülbelül 3600 beteget gondozunk idült veseelégtelenség valamilyen stádiumában. Magyarországon a vesepótló kezeléssel kezelt, 1 millió lakosra jutó betegek száma 622 átlagosan, mely az országon belül régiónként is különböző. Borsod megyében 670 beteget jelent. Ebből körülbelül 84% gépi, 16% hasi művesekezelést kap. Veseátültetés országunkban az utóbbi 4 évben átlagosan 300/év volt. A vesepótló kezelést igénylő betegek száma az elmúlt években átlagosan 2–5%-os növekedést mutatott. A nyugat-európai országokban 1 millió lakosra 1030 beteg jut. Ezek alapján az elkövetkező években további betegszám-növekedés várható. Jelenleg Borsod megyében a vesepótló kezelésre szoruló betegeink átlagéletkora 65 év. A betegek 36%-a 65 év feletti, mely az évek alatt fokozatosan emelkedik, a beteg populáció idősödik. A halálozási statisztikát a szív- és érrendszeri betegségek (50%), illetve a fertőzések vezetik. A technika és az orvostudomány fejlődésével a korábban csak „életben tartó” kezelésekkel szemben ma minőségibb életet tudunk biztosítani betegeinknek, ezek a módszerek azonban továbbra is alapvetően befolyásolják az egyén életminőségét, életkilátásait korlátozzák. A hosszú távú művesekezelésben részesülő beteg és családja állandó orvosi, szociális és érzelmi krízishelyzetnek van kitéve. A rendszeres munkavégzés a kezelés jellegéből adódóan gyakran eleve kizárt. A családi szereposztás és felelősségvállalás gyakran megváltozik, ami feszültséget, önértékelési zavart okozhat. A speciális étrend és szállítás miatt a betegek gyakran segítséget igényelnek.