A 2-es típusú cukorbetegséget régebben időskori diabétesznek nevezték, mivel általában idősebb korban (40–45 év felett) diagnosztizálják. A mozgásszegény életmód terjedésével a korhatár lefelé tolódik, ma már egyre gyakrabban fordul elő gyermek-, illetve serdülőkorban. A betegség családi halmozódása örökletes tényezők jelentőségére utal, a genetikai háttér azonban nem ad választ a 2-es típusú cukorbetegség utóbbi évtizedekben tapasztalt járványszerű terjedésére. A 2-es típusú diabétesz előretörése, népbetegséggé válása elsősorban megváltozott életmódunkból fakad. Egyre kevesebbet mozgunk, mindenhová autóval járunk, az épületekben liftek, mozgólépcsők üzemelnek, egyre több időt töltünk a tévé és a számítógép előtt, számos technikai berendezés teszi könnyebbé életünket. A gyermekek mozgása is jelentősen csökkent, biciklizés, foci helyett a számtalan tévécsatorna, videózás, számítógépezés köti le érdeklődésüket. Nem csoda, hogy a betegségnek ez a típusa egyre fiatalabb korban jelenik meg. Életmódunk másik kedvezőtlen megváltozása a táplálkozás. A munkába rohanó ember nem reggelizik, az ebédet pár perc alatt letudja a legközelebbi gyorsétteremben vagy üzemi étkezdében, lefekvés előtt pedig teleeszi magát. Táplálkozásunkban a rostszegény, kalóriadús, konyhatechnikailag magasan feldolgozott élelmiszerek váltak uralkodóvá. A chipsek, édességek, magas cukortartamú üdítőitalok fogyasztása óriási kalóriatöbblet bevitelét eredményezi. A mozgásszegény életmód és az energiadús táplálkozás elhízáshoz vezet. A hasüregben, a bélfodor környezetében felszaporodó zsírszövet az oka az inzulinhatás csökkenésének, a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának. A 2-es típusú diabétesz azonban nem önállóan jelentkezik, hanem a metabolikus szindrómának nevezett komplex anyagcserezavar részeként. A metabolikus szindrómára utaló eltérések a következők: megnövekedett haskörfogat (férfiban 94, nőben 80 cm felett), vérzsíreltérések (emelkedett triglicerid, csökkent HDL-koleszterin), magas vérnyomás (130/85 Hgmm felett), emelkedett éhgyomri vércukorszint (5,6 mmol/l feletti). A felsorolt eltéréseket tudatosan keresve a metabolikus szindrómát még azelőtt diagnosztizálhatjuk, mielőtt a cukorbetegség kialakul, ez lehetőséget ad a veszélyeztetett egyének kiszűrésére. A cukorbetegség iránt fogékony egyének felkutatása háziorvosi szinten megszervezett, kérdőíves módszeren alapuló szűrővizsgálatokkal történhet. Az alábbi kérdésekre adott válasz alapján a veszélyeztetett egyének azonosítása nem okoz nehézséget: