Hargittai István

Eltemetett dicsőség

avagy hogyan tették a szovjet tudósok szuperhatalommá a Szovjetuniót

fejezet. Vitalij Ginzburg – az amatőr csillagász

Vitalij Ginzburggal egy gyönyörű szeptemberi végi napon találkoztam 2004-ben Moszkvában. Emlékezetes látogatásomat levélváltás előzte meg: készülő könyvemhez kértem tőle interjút. Az előző évben Ginzburg fizikai Nobel-díjat kapott. Alekszej Abrikoszovval, akit vele együtt tüntettek ki (2003-ban hárman osztoztak a díjon) még 2004 januárjában találkoztam az Egyesült Államokban, Lemontban (Illinois). A Ginzburggal folytatott beszélgetés előtt, ugyanazon a napon, szeptember 21-én mindketten részt vettünk az Orosz Tudományos Akadémia elnökségének ülésén, az Akadémia pompás, régi épületében. Ginzburg az elnökség tagja volt, engem pedig akkor fogadott tiszteletbeli doktorrá az Orosz Tudományos Akadémia. Az elnöki asztalhoz invitáltak: az Akadémia elnökével, alelnökeivel és főtitkárával ültem egy sorban, szemben a terem közönségével. Az ünnepség végén felkértek, hogy mondjak néhány szót. Beszéd közben a nézőket pásztáztam a szememmel: megpróbáltam kitalálni, melyikük lehet Ginzburg. Az ünnepség után hivatalos ügyek intézésére került sor, és az elnök jelezte, hogy elmehetek, ha akarok. Hasonló esetekben a külföldi vendégek, akik nem beszéltek oroszul, rendszerint eltávoztak. Én maradtam: kíváncsian vártam a folytatást. Másrészt nem is volt hova mennem, mert azt beszéltük meg korábban Ginzburggal, hogy az ülés után együtt megyünk át a dolgozószobájába, a Tudományos Akadémia Fizikai Intézetébe (Fizicseszkij Insztitut Akagyemii Nauk, FIAN), amelyet P. Ny. Lebegyevről, a nagy orosz fizikusról neveztek el.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 457 9

Művelődéstörténet

A 20. század egyik legnagyobb horderejű fejleménye a Szovjetunió kialakulása és világhatalmi státuszra emelkedése. Utóbbiban döntő szerepet játszottak a szovjet tudósok. A Szovjetunió technológiai–katonai vetélkedése az Egyesült Államokkal, amellett hogy izgalmas, fordulatokban gazdag történet, alapvetően határozta meg az emberiség közelmúltjának történelmét. Hargittai István tizennégy nagy szovjet tudóst kelt életre könyvében, személyes ismeretségeire, interjúkra, levéltári és egyéb anyagokra támaszkodva. A hátteret a szovjet történelem meghatározó korszakai nyújtják: a szovjet hatalmi rendszer kialakulása, a Nagy Honvédő Háború, a háború előtti és háború utáni sztálini terror, a hidegháború évtizedei, köztük az olvadás, majd a stagnálás kora. A könyv hősei között egyaránt ott vannak a nemzetközileg ismert és az eddig szinte ismeretlen nagy tudósok. A Nobel-díjas Pjotr Kapica kockára tette nemcsak tudományos pályáját, de még az életét is, amikor Sztálinnal szemben fellépett tudóstársai megmentéséért. A zsidó Julij Hariton annyira nélkülözhetetlen volt, hogy Sztálin legvéresebb antiszemita kampánya közepette nevezték ki a szovjet atombomba-laboratórium tudományos vezetőjének. A Nobel-békedíjas Andrej Szaharov előbb a szovjet hidrogénbomba kifejlesztését vezette, majd a legismertebb szovjet emberjogi harcos lett. Hargittai István szemléletesen mutatja be azokat a szinte lehetetlen körülményeket, amelyek között ezek a tudósok és társaik kiemelkedőt alkottak. A szovjet időkben elért tudományos sikerek mára már beépültek a történelembe, de a vasfüggöny mögötti tudomány és tudósok megismerése és megértése nélkül nem érthetjük meg mindazt, ami a viharos huszadik században történt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hargittai-eltemetett-dicsoseg//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero