A nyitott gazdaságok szempontjából leginkább meghatározó terület a külgazdasági kapcsolatok elemzési módszere. Nyitott nemzetgazdaságok esetében a külkereskedelmi-külgazdasági folyamatok rendkívüli jelentőséggel bírnak. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokban való részvétel visszahat az egyes országok teljesítményére, így elengedhetetlen a határon átnyúló tevékenységek elemzése. Jóllehet a külkereskedelem, valamint a külgazdaság kifejezéseket a hétköznapi életben sokszor szinte szinonimaként használják, mégis fontos tisztában lenni e két fogalom közötti különbséggel. A külkereskedelem gyakorlatilag az áruk és szolgáltatások nemzetközi forgalmára (exportjára és importjára) utal, míg a külgazdaság tágabb kategóriaként definiálható, amely az előbbin túlmenően egyéb folyamatokat (pl. tőkeáramlásokat) is magában foglal. A két koncepció közötti eltérés jól látható egy ország fizetési mérlegében is, amennyiben a külkereskedelem tulajdonképpen a folyó fizetési mérlegnek csak egy szűk részmérlegét – a külkereskedelmi mérleget – adja. Ezzel szemben a tágabban értelmezett külgazdasági kapcsolatok a fizetési mérleg egyéb tételeit, illetve részmérlegeit is érintik. A továbbiakban azokat a legfontosabb viszonyszámokat, valamint módszereket ismertetjük, melyek segítségével átfogó képet kaphatunk a külgazdasági kapcsolatok alakulásáról.