Nagy Sándor Gyula, Kutasi Gábor (szerk.)

Gazdaságdiplomácia

Elmélet és gyakorlat felkészülő diplomatáknak


14.10. A nemzetközi adásvételi szerződés főbb tartalmi elemei

(Csekő Katalin)
  1. A felek adatai, jogi (AEO) státuszuk és az abból eredő kötelezettségek (pl. anyavállalathoz való tartozás meghatározása a transzferár dokumentálása miatt).
  2. A felek képviseletére feljogosított személyek köre, akik nemcsak a jognyilatkozatok megtételére, a jegyzőkönyvek és a szerződés aláírására jogosultak, de a minta elfogadására, az áruk átadás-átvételére, valamint egyéb technikai kérdésekben is döntésre jogosultak.
  3. A szerződés gazdasági célja, különös tekintettel a fix határidejű szállítási (JIT, JIS), illetve vállalkozási szerződésekre.
  4. A szerződés tárgyának meghatározása, azaz áru(k) és szolgáltatások meghatározása, áru minőségének specifikálása,1 mennyiségének definiálása (szokványra, egységre stb. történő hivatkozással).
  5. Az áru csomagolási módjának és költségviselésének meghatározása egyedi vevőigények esetében, a választott fuvarozási módnak, eszköznek és útvonalnak megfelelően.
  6. A teljesítés helyének és idejének rögzítése, egyrészt a megállapodás szerinti Incoterms fuvarparitás függvényében, másrészt a vevői feltételrendszerre (pl. raktári fogadókapacitás, nagybani piac befogadási határidői) tekintettel.
  7. Az áruküldemény fizikai továbbítási módjának meghatározása, bizonyos esetekben konkrét útvonal, logisztikai szolgáltató, terminálkezelő fuvarozó, közraktár vagy szállítmányozói raktár stb. egyidejű megjelölésével.
  8. Az ár meghatározása az Incoterms fuvarparitással összhangban, konkrét devizanemben denominálva.
  9. Az áruk átadás-átvételi eljárásának precíz (minden részletre kiterjedő) meghatározása, függetlenül attól, hogy az áruk közvetlenül a vevőnek, a vevő által kijelölt személynek, egy szállítmányozónak vagy egy fuvarozónak kerülnek-e leszállításra.
  10. Az áruk minőségi átvételének pontos szabályozása, különös tekintettel az áruknak a vevőhöz történt megérkezését követően kötelezően lefolytatandó áruvizsgálatra, annak módjára, a vizsgálatot végzők körére, a „hibajelentés” formájára és tartalmára, valamint a reklamáció közlésének módjára, bizonyítására és határidejére.2
  11. A fizetési mód meghatározása, az igényérvényesítéshez szükséges okmányok típusának, főbb tartalmi elemeinek egyidejű definiálásával.
  12. A fizetés, a teljesítés, a szavatossági kötelezettségek biztosítékainak meghatározása, a biztosítandó esemény definiálása, annak beálltát tanúsító okmányok típusának, főbb tartalmi elemeinek rögzítése.
  13. A vám és adójogi szabályok betartásához szükséges elektronikus és papíralapú okmányok meghatározása, a kitöltők (feltöltők) jogosítványai (pl. minősített elektronikus aláírás), a rendszerbiztonsági szabályok meghatározása és ellenőrzésük módja.
  14. Speciális rendelkezések, amelyek következhetnek mind az áruk speciális jellegéből, mind a szerződéses konstrukció egyedi sajátosságaiból, így például az áruk felhasználásához, tovább értékesítéséhez szükséges tanúsítványok, használati utasítások, összeszerelési útmutatók, kezelési, illetve tárolási útmutatók meghatározása (pl. veszélyes anyagok szállítása esetén).
  15. Jótállási, szavatossági kötelezettségek teljesítésére vonatkozó rendelkezések (pl. szerviz-szolgálat, alkatrészellátás).
  16. Szerződésre irányadó jog és a felek vitája esetén eljáró bíróság meghatározása, amely rendkívüli körültekintést és képzett szakjogász bevonását igénylő feladat.
1 Bécsi Vételi Konvenció 35 cikkely, amelynek fő szabályai az új PTK jogszabályaiban is helyet kaptak.
2 Bécsi Vételi Konvenció 38., illetve 39. cikkely.

Gazdaságdiplomácia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 598 9

A külgazdasági attasék kiemelt szerepet játszanak Magyarország gazdasági érdekeinek képviseletében és üzleti kapcsolatainak bővítésében. Ebből következően az ő felkészültségükön is múlik, hogy a magyar vállalkozások milyen mélységben és sikerrel férnek hozzá a világ gazdasági lehetőségeihez. E felkészültség sokrétű: többek között makrogazdasági, üzleti, vállalkozói, külkereskedelmi, adózási, projektmenedzselési, protokoll-, időgazdálkodási vagy éppen információszerzési és -elemzési ismereteket is igényel. A szerzők törekvése az volt, hogy az egyes fejezetek végen található összefoglaló kérdések, kiemelt kulcsfogalmak, hasznos információforrások és minél több esettanulmány segítse a folyamatok es összefüggések megértését, valamint az átadott ismeretek készségszerű, gyakorlati alkalmazhatóságát.

A jövendő külgazdasági attasék számára mindehhez nyújt segítséget a kézikönyv, amely a Külgazdasági es Külügyminisztérium által alapított Magyar Diplomáciai Akadémia, a Külügyi es Külgazdasági Intézet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóinak támogatásával és közreműködésével készült el több mint két év odaadó munkáját követően.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nagy-kutasi-gazdasagdiplomacia-elmelet-es-gyakorlat-felkeszulo-diplomataknak//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave