Végezetül egy olyan általános tényezőről ejtünk szót, amely szubjektív jellegéből adódóan árnyalja az előrejelzéseket. A gazdasági életben – mikro- és makroszinten egyaránt – kiemelt jelentőséggel bírnak a gazdasági szereplők jövőre vonatkozó elképzelései. A várakozások ugyanis már a jelenben befolyásolják a döntéseket, amelyek végül hatással lesznek a folyamatok jövőbeli alakulására. Ezt a mechanizmust hívjuk sokszor a várakozások önbeteljesítő hatásának, ami a gazdasági szférának szinte minden részterületén megfigyelhető. Ha a szereplők (például a vállalatok) arra számítanak, hogy a jövőben magasabb lesz az infláció, akkor már a jelenben ennek megfelelően emelni kezdik az árakat, ami végül tényleg növekvő inflációt fog eredményezni. Nem véletlen, hogy a már említett várakozási csatorna miért játszik olyan nagy szerepet a jegybank monetáris politikájában. Hasonlóan fontos szerepe van a várakozásoknak a fogyasztás és a beruházások területén is. Értelemszerűen, ha a szereplők inkább pozitívnak értékelik a közeljövő folyamatait, akkor hajlamosabbak lesznek többet költeni, akár fogyasztási, akár beruházási céllal, ami végső soron magasabb GDP-növekedésben fog kifejeződni. Negatív várakozások esetén a helyzet az előzővel többnyire ellentétes, a gazdaságra gyakorolt várható összhatás inkább kedvezőtlen lesz. A várakozások azonosítására szolgálnak a különféle bizalmi és üzleti indexek, amelyekből a gazdasági klíma várható alakulására vonhatunk le következtetéseket. Különböző országokban különböző indikátorok állnak rendelkezésre, így általánosan használható mutatók nem igazán léteznek. Természetesen a legnagyobb és a világgazdasági folyamatok szempontjából leginkább meghatározó gazdaságok (pl. Egyesült Államok) eseményei hatással vannak más régiókra, illetve országokra, ezért ezen gazdaságok indikátorainak alakulását mindenképpen indokolt figyelemmel kísérni.