Gazdaságdiplomácia
Elmélet és gyakorlat felkészülő diplomatáknak
20.3.1. Az OSINT előnyei
- Az OSINT az információszerzés (különösen, ha az internetet használjuk) olcsó formája.
- Globális, valós idejű áttekintést biztosít a felhasználó számára stratégiai és műveleti szinten, különböző megjelenési formában, megosztható módon.
- A napi külügyi információs igényeknek (current informations) jelentős hányadát be tudjuk szerezni ezen az úton. Ilyenek lehetnek a politikai és gazdasági események követése (utóbbiak esetében, ha tudjuk, hogy hol keressük az adott információt, csak a forrásokat kell megnézni, fejlettebb változatban pedig ezt automata keresőrendszerek is elvégzik helyettünk), válságkörzetek eseményeinek előrejelzése, követése, nemzetközi szervezetek történései, diplomáciai előrejelzések stb. Fontos szerepet játszik az OSINT a fogadásokra való felkészülés során a tájékozódásunk megkönnyítésében.
- Segítséget ad összefoglalók, mélyelemzések elkészítésében. Ilyen például gazdasági trendek elemzése, beruházási körülményekkel kapcsolatos adatok feltárása, lehetséges együttműködésre vonatkozó körülmények kidolgozása, kockázatelemzések, politikai folyamatok körülményeinek elemzése, válságok hosszú távú elemzése, regionális elemzések elkészítése, különös tekintettel arra a helyzetre, ha nincs az adott országban külképviseletünk.
- Az OSINT tevékenység, ha a szabályoknak megfelelően végezzük, teljes egészében kockázatmentes.
- Hazai területről is működtethető, amennyiben erre létrehozzák a szükséges szervezeti struktúrát. Megfelelően működtetett szervezetben az OSINT által biztosított hiteles információk lehetővé teszik a szakmai feladatok pontosabb, csak a hiányzó minősített információk megszerzésére irányuló törekvések meghatározását, ily módon hozzájárulhat a pénzügyi források észszerűbb elosztásához is.
- Gyors reagálóképesség.
- Mentes az engedélyezésekhez kötődő bürokráciától. Ha például ki akarjuk deríteni egy adott személy helyét, akkor sokkal egyszerűbb a legutolsó Twitteren készült bejegyzésének földrajzi koordinátáit kinyerni, mint engedélyezések után a cellainformációkat megszerezni.
Tartalomjegyzék
- Gazdaságdiplomácia – elmélet és gyakorlat felkészülő diplomatáknak
- Impresszum
- Bevezető – a könyv tartalma • (Kutasi Gábor, Nagy Sándor Gyula)
- I. Makrogazdasági folyamatok és szakpolitika
- 1. A világgazdaság a globalizáció új szakaszában • (Simai Mihály)
- 2. Egy nyitott gazdaság makrogazdasági folyamatainak elemzése • (Kollárik Ferenc)
- 2.1. A makrogazdasági folyamatok nyitott gazdaságban
- 2.2. A gazdasági teljesítmény mérése
- 2.3. Az árszínvonal alakulása a gazdaságban
- 2.4. Munkanélküliség és foglalkoztatás
- 2.5. Költségvetési politika és költségvetési folyamatok
- 2.6. Monetáris politika és folyamatok
- 2.7. Külgazdasági összefüggések
- 2.8. A várakozások szerepe a gazdaság működésében
- Kérdések
- Felhasznált irodalom
- 2.1. A makrogazdasági folyamatok nyitott gazdaságban
- 3. A kereskedelmi folyamatok és előnyök felmérése • (Vigvári Gábor–Kutasi Gábor)
- 4. Hogyan módosítják a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági integrációk a gazdasági folyamatokat? • (Kollárik Ferenc)
- 5. A termelési tényezők nemzetközi áramlásának elemzése • (Kollárik Ferenc, Kutasi Gábor)
- 5.1. Tőkefolyamatok • (Kollárik Ferenc)
- 5.1.1. A külföldi közvetlentőke-befektetések fogalmi és tartalmi meghatározása
- 5.1.2. Az FDI lehetséges pozitív hatásai a fogadó országra
- 5.1.3. Az FDI lehetséges negatív hatásai a fogadó országra
- 5.1.4. A külföldi közvetlentőke-befektetések csoportosítása
- 5.1.5. A külföldi közvetlentőke-befektetések elemzése
- 5.1.6. Aktuális FDI trendek a világgazdaságban
- 5.1.1. A külföldi közvetlentőke-befektetések fogalmi és tartalmi meghatározása
- 5.2. A tőkepiacok nemzetközi elemzése • (Kollárik Ferenc)
- 5.3. A nemzetközi munkaerő-migráció elemzési módszerei • (Kutasi Gábor)
- Kérdések
- Felhasznált irodalom
- 5.1. Tőkefolyamatok • (Kollárik Ferenc)
- 6. A fejlesztéspolitika hatása a gazdasági környezetre • (Szent-Iványi Balázs)
- 6.1. Bevezetés
- 6.2. A nemzetközi fejlesztés céljai és motivációi
- 6.3. Kik adják a segélyeket?
- 6.4. A nemzetközi fejlesztési projektek megvalósítása
- 6.5. Vállalati lehetőségek – hogyan tudnak a gazdasági szereplők bekapcsolódni a nemzetközi fejlesztésbe?
- 6.6. Magyarország nemzetközi fejlesztéspolitikája
- Kérdések
- Felhasznált irodalom
- 6.1. Bevezetés
- II. Nemzetközi statisztikák és rangsorok
- 7. Hogyan olvassunk nemzetközi kereskedelmi és tőkestatisztikákat? • (Sass Magdolna)
- 8. A nemzetközi versenyképességi mutatók értelmezése • (Almadi Sejla)
- 8.1. A versenyképesség fogalma és értelmezésének szintjei
- 8.2. A világgazdasági és világpiaci versenyképesség mérése
- 8.3. Kétértelműség a nemzeti versenyképesség meghatározásában
- 8.4. Esettanulmányok az összetett világgazdasági vagy világpiaci versenyképességi mutatók értelmezéséhez
- Kérdések
- Felhasznált irodalom
- Mellékletek
- 8.1. A versenyképesség fogalma és értelmezésének szintjei
- III. A nemzetközi vállalati és pénzügyi folyamatok elemzése
- 9. A multinacionális vállalatok viselkedése és elemzése • (Endrődi-Kovács Viktória)
- 9.1. Az MNC és az országok potenciális előnyei és hátrányai az MNC-k nemzetközi aktivitásából
- 9.2. Az MNC és az országok lehetséges előnyei az MNC-k nemzetközi tevékenységeiből, működéséből
- 9.3. Az MNC és az országok lehetséges hátrányai az MNC-k nemzetközi aktivitásából
- 9.4. Az MNC-k tevékenységének illusztrálása – a gazdaságpolitika feladata
- 9.5. Hogyan integrálja az MNC egy ország kapacitásait a globális termelési láncokon keresztül?
- 9.6. A multinacionális vállalat mint globális ármeghatározó piaci szereplő (oligopólium)
- 9.7. Befektetési politika, társadalmi felelősség és felelőtlenség
- 9.8. Összegzés
- Kérdések
- Felhasznált irodalom
- 9.1. Az MNC és az országok potenciális előnyei és hátrányai az MNC-k nemzetközi aktivitásából
- 10. A devizaárfolyamok és árfolyamrendszerek elemzése • (Benczes István, Kutasi Gábor, Tétényi András)
- 10.1. A nemzetközi pénzpiacokat mozgató mechanizmusok (árfolyamelmélet) • (Benczes István)
- 10.2. Az egyensúlyi árfolyam meghatározás • (Benczes István, Kutasi Gábor)
- 10.3. Árfolyamrendszerek • (Kutasi Gábor)
- 10.4. A devizaárfolyamok mozgásának elemzése • (Tétényi András)
- Kérdések
- Felhasznált irodalom
- 10.1. A nemzetközi pénzpiacokat mozgató mechanizmusok (árfolyamelmélet) • (Benczes István)
- 11. A vállalatokat érintő nemzetközi pénzügyi, adózási és számviteli kérdések elemzése • (Kutasi Gábor)
- 11.1. Az eltérő számviteli szabályok által teremtett adózási mozgástér
- 11.2. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmények
- 11.3. A telephely fontossága és az elszámoló ár jelentősége
- 11.4. A vállalatok lehetősége a nemzetközi adózásban
- 11.5. A közösségi fogyasztási adók által biztosított nemzetközi vállalati mozgástér
- Kérdések
- Felhasznált irodalom
- 11.1. Az eltérő számviteli szabályok által teremtett adózási mozgástér
- 9. A multinacionális vállalatok viselkedése és elemzése • (Endrődi-Kovács Viktória)
- IV. Exportmenedzsment-ismeretek – a KKV-k exporttevékenysége
- Bevezetés • (Kacsirek László)
- 12. Az áru és szolgáltatás export- és vámszabályozása • (Kacsirek László)
- 13. A külpiacra lépés előkészítése • (Constantinovits Milán)
- 14. A nemzetközi adásvételi szerződés • (Csekő Katalin–Constantinovits Milán)
- 14.1. Bevezetés • (Csekő Katalin)
- 14.2. Különleges külkereskedelmi ügyletek • (Csekő Katalin)
- 14.3. A nemzetközi ügylet kockázatai • (Csekő Katalin)
- 14.4. A szerződéses háló • (Csekő Katalin)
- 14.5. Alapvető szerződéses kötelezettségek • (Csekő Katalin)
- 14.6. A nemzetközi szerződés előkészítése • (Csekő Katalin)
- 14.7. A szerződéses teljesítést megerősítő eszközök • (Csekő Katalin)
- 14.8. A szerződésszegés és jogkövetkezményei • (Csekő Katalin)
- 14.9. A nemzetközi értékesítés (exportálás) folyamata • (Csekő Katalin)
- 14.10. A nemzetközi adásvételi szerződés főbb tartalmi elemei • (Csekő Katalin)
- 14.11. Üzletkötés – Az exportügylet • (Constantinovits Milán)
- Kérdések
- Felhasznált irodalom
- 14.1. Bevezetés • (Csekő Katalin)
- 15. Kereskedelmi szokványok – INCOTERMS 2010 • (Csekő Katalin)
- 15.1. Bevezetés
- 15.2. Az Incoterms záradékok belső feltételrendszerének összefüggése
- 15.3. Az Incoterms szokvány „mintaszerződéseinek” kategorizálása
- 15.4. Az Incoterms elhatárolása a nemzetközi és nemzeti fuvarjogi rendelkezésektől
- 15.5. Az Incoterms előírásai a nemzetközi szállítmánybiztosítással kapcsolatban
- 15.6. Az Incoterms a számviteli és adójogi szabályok tükrében
- 15.7. Az Incoterms kereskedelempolitikai meghatározottsága
- 15.8. Az Incoterms és a hatályos vámjog összefüggése
- 15.9. Szövetségek modellszerződései
- 15.10. Statisztikai adatszolgáltatás
- 15.11. Az Incotermsből származó okmánybeszerzési feladatok
- 15.12. Az elháríthatatlan erőhatalom és az Incoterms összefüggése
- Kérdések
- Felhasznált irodalom
- 15.1. Bevezetés
- 16. Az áru vagy szolgáltatás eljuttatása a vevőhöz • (Miskolcziné Gábriel Mónika)
- 17. A nemzetközi ügyletek fizetési és finanszírozási módjai • (Csekő Katalin)
- 17.1. Bevezetés
- 17.2. Fizetési formákat befolyásoló tényezők
- 17.3. Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben
- 17.3.1. Átutalással, kereskedelmi számla ellenében
- 17.3.2. Okmányos beszedvény az ICC 522. szokvány szerint
- 17.3.3. SEPA Debit Scheme beszedési eljárásban történő fizetés
- 17.3.4. Fizetés saját váltó kiállításával vagy váltó elfogadásával
- 17.3.5. Okmányos meghitelezés (akkreditív) igénybevétele
- 17.3.6. Bank Payment Obligations (BPO)
- 17.3.1. Átutalással, kereskedelmi számla ellenében
- Kérdések
- Felhasznált irodalom
- 17.1. Bevezetés
- 18. Okmányok a külkereskedelemben • (Constantinovits Milán)
- 19. Export-kockázatkezelés, biztosítás és finanszírozás • (Constantinovits Milán)
- Bevezetés • (Kacsirek László)
- V. Készségfejlesztő ismeretek
- 20. Az OSINT alkalmazása a diplomáciában • (Kis-Benedek József)
- 20.1. Bevezető
- 20.2. Az OSINT fogalma, kialakulása, szerepe és jelentősége az információszerzésben
- 20.3. Az OSINT előnyei és hátrányai
- 20.4. Az OSINT a gyakorlatban
- 20.4.1. Domainnevek jelentősége a keresésben: Szervezetre utaló jelzések, internetes oldalak elemzése
- 20.4.2. Az internet felhasználása a gazdasági területen
- 20.4.3. A makrogazdasági célú adatszerzés területei
- 20.4.4. A gazdasági hírszerzés és a keresőrendszerek alkalmazása
- 20.4.5. Vállalatok kartellező tevékenységének felismerése
- 20.4.6. Hírkeresők
- 20.4.1. Domainnevek jelentősége a keresésben: Szervezetre utaló jelzések, internetes oldalak elemzése
- 20.5. Összegzés
- Kérdések
- Felhasznált irodalom
- 20.1. Bevezető
- 21. Külgazdasági protokoll • (Robák Ferenc)
- 21.1. A külgazdasági attaséra vonatkozó protokoll fogalma, szerepe
- 21.2. Milyen entitásokkal tart az állam külgazdasági kapcsolatokat
- 21.3. Külügyminisztériumok szerepe
- 21.4. Diplomáciai mentesség speciális szabályai
- 21.5. A kapcsolattartás formái
- 21.6. Alkalmazható diplomáciai gesztusok
- 21.7. Külgazdasági attasé jellemző kompetenciái
- 21.8. Diplomáciai rangsorolás
- 21.9. Diplomáciai események a külgazdasági attasé részvételével vagy szervezésében
- 21.9.1. Álló diplomáciai események
- 21.9.2. Tiszteletadás eseményei
- 21.9.3. Ültetett alkalmak
- 21.9.4. Speciális ültetett külgazdasági rendezvények
- 21.9.5. Magas szintű látogatások
- 21.9.6. Külgazdasági attasé által gondozott látogatások
- 21.9.7. Nemzetközi szerződések aláírási ceremóniája
- 21.9.8. Meghívás vendéglátóhelyre
- 21.9.9. Ajándékozás
- 21.9.1. Álló diplomáciai események
- Kérdések
- 21.1. A külgazdasági attaséra vonatkozó protokoll fogalma, szerepe
- 22. Hatékony és eredményes időgazdálkodás – Hogyan nyerjen az életünkben teret az idő? • (Kiss Orhidea Edith)
- Bevezetés
- 22.1. A hatékony időgazdálkodás fontosságáról
- 22.2. Az idő kulturális beágyazottsága
- 22.3. Időgazdálkodás és általános pszichológiai jóllét
- 22.4. Kronotípus és időgazdálkodás
- 22.5. A halogatás jelensége és időgazdálkodással való kapcsolata
- 22.6. Összegzés
- Kérdések
- Felhasznált irodalom
- Melléklet
- Bevezetés
- 23. Alkalmazott pszichológiai eszközök a külgazdasági diplomáciai munkában • (Németh Gergely)
- 20. Az OSINT alkalmazása a diplomáciában • (Kis-Benedek József)
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 598 9
A külgazdasági attasék kiemelt szerepet játszanak Magyarország gazdasági érdekeinek képviseletében és üzleti kapcsolatainak bővítésében. Ebből következően az ő felkészültségükön is múlik, hogy a magyar vállalkozások milyen mélységben és sikerrel férnek hozzá a világ gazdasági lehetőségeihez. E felkészültség sokrétű: többek között makrogazdasági, üzleti, vállalkozói, külkereskedelmi, adózási, projektmenedzselési, protokoll-, időgazdálkodási vagy éppen információszerzési és -elemzési ismereteket is igényel. A szerzők törekvése az volt, hogy az egyes fejezetek végen található összefoglaló kérdések, kiemelt kulcsfogalmak, hasznos információforrások és minél több esettanulmány segítse a folyamatok es összefüggések megértését, valamint az átadott ismeretek készségszerű, gyakorlati alkalmazhatóságát. A jövendő külgazdasági attasék számára mindehhez nyújt segítséget a kézikönyv, amely a Külgazdasági es Külügyminisztérium által alapított Magyar Diplomáciai Akadémia, a Külügyi es Külgazdasági Intézet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóinak támogatásával és közreműködésével készült el több mint két év odaadó munkáját követően.
Hivatkozás: https://mersz.hu/nagy-kutasi-gazdasagdiplomacia-elmelet-es-gyakorlat-felkeszulo-diplomataknak//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero