Tartalomjegyzék

• VILÁGIRODALOM
• Impresszum
• Bevezető [P. J.]
• chevron_right1. Ókori irodalom [R. Zs.]
  • 1.1. Egyiptomi irodalom [R. Zs.]
  • chevron_right1.2. Elő-Ázsia irodalmai [R. Zs.]
    • 1.2.1. Mezopotámia irodalmai (sumer, akkád) [R. Zs.]
    • 1.2.2. Hettiták, Ugarit [R. Zs.]
    • chevron_right1.2.3. Biblia, a zsidók szent könyve (Ószövetség) [B. Gy.]
      • 1.2.3.1. Tóra
      • 1.2.3.2. Nebiim (A próféták könyvei)
      • 1.2.3.3. Ketubim (Egyéb iratok)
  • 1.3. Irodalom az ókori Iránban [R. Zs.]
  • chevron_right1.4. India irodalma [R. Zs.]
    • 1.4.1. Védák
    • 1.4.2. Eposzok
    • 1.4.3. Mesék
    • 1.4.4. Drámák
  • chevron_right1.5. A kínai irodalom [Cs. B.]
    • 1.5.1. A Csou-kor
    • 1.5.2. A Han-kor
    • 1.5.3. A Hat Dinasztia kora
    • 1.5.4. Tang-dinasztia
    • 1.5.5. Szung-dinasztia
    • 1.5.6. Ming-dinasztia
  • chevron_right1.6. A görög irodalom [R. Zs.]
    • chevron_right1.6.1. Az archaikus irodalom [R. Zs.]
      • 1.6.1.1. A homéroszi eposzok
      • 1.6.1.2. Hésziodosz
      • 1.6.1.3. A korai líra
      • 1.6.1.4. A próza kezdetei
      • 1.6.1.5. A kései líra
    • chevron_right1.6.2. A klasszikus irodalom [R. Zs.]
      • 1.6.2.1. A tragédia eredete
      • 1.6.2.2. Aiszkhülosz
      • 1.6.2.3. Filozófia
      • 1.6.2.4. Szophoklész
      • 1.6.2.5. Hérodotosz
      • 1.6.2.6. Gorgiasz és a retorika kezdetei
      • 1.6.2.7. Az új dithürambosz
      • 1.6.2.8. Euripidész
      • 1.6.2.9. A komédia eredete
      • 1.6.2.10. Arisztophanész
      • 1.6.2.11. Thuküdidész
      • 1.6.2.12. Xenophón
      • 1.6.2.13. Szónoklás
      • 1.6.2.14. Történetírás
      • 1.6.2.15. Az íróművész Platón
      • 1.6.2.16. Arisztotelész az irodalomról
      • 1.6.2.17. Theophrasztosz
    • chevron_right1.6.3. A hellenisztikus irodalom [R. Zs.]
      • 1.6.3.1. Az újkomédia
      • 1.6.3.2. Menandrosz
      • 1.6.3.3. A költészet a hellenizmus korában
      • 1.6.3.4. A hellenisztikus történetírás
      • 1.6.3.5. Filozófia és irodalom
      • 1.6.3.6. Retorika, nyelv- és irodalomtudomány
      • 1.6.3.7. A görög nyelvű „világirodalom”
    • chevron_right1.6.4. A császárkor görög irodalma [R. Zs.]
      • 1.6.4.1. Történetírás [R. Zs.]
      • 1.6.4.2. Plutarkhosz és az életrajz [R. Zs.]
      • 1.6.4.3. Az atticizmus [R. Zs.]
      • 1.6.4.4. Az újszofisztika [R. Zs.]
      • 1.6.4.5. Lukianosz [R. Zs.]
      • 1.6.4.6. Irodalomelmélet [R. Zs.]
      • 1.6.4.7. A görög regény [R. Zs.]
      • 1.6.4.8. A keresztény Biblia (Újszövetség) [B. Gy.]
      • 1.6.4.9. Apologetika
      • 1.6.4.10. Görög költészet a császárkorban [R. Zs.]
  • chevron_right1.7. Római és latin irodalom [H. L.]
    • chevron_right1.7.1. Az archaikus római-itáliai gondolkodás és kultúra
      • 1.7.1.1. A vígjáték (Plautus, Terentius)
    • chevron_right1.7.2. A latin irodalom első virágkora Róma politikai válságának időszakában
      • 1.7.2.1. A líra (Catullus)
      • 1.7.2.2. Filozófiai és tudományos költészet (Lucretius)
      • 1.7.2.3. Cicero
      • 1.7.2.4. Historia ornata és commentarius (Sallustius, Iulius Caesar)
    • chevron_right1.7.3. Az augustusi principátus mint új aranykor. Irodalom a császárság idején
      • 1.7.3.1. Az eposz (Vergilius)
      • 1.7.3.2. A líra (Horatius, Tibullus, Propertius)
      • 1.7.3.3. Ovidius
      • 1.7.3.4. Történetírás (Livius)
      • 1.7.3.5. A mese (Phaedrus)
      • 1.7.3.6. A mitologikus és/vagy történeti eposz (Lucanus)
      • 1.7.3.7. A szatíraköltők (Persius, Iuvenalis)
      • 1.7.3.8. A bölcselet (Seneca)
      • 1.7.3.9. A természettudomány (Plinius)
      • 1.7.3.10. Az organikus történetszemlélet (Tacitus)
      • 1.7.3.11. Az epigramma (Martialis)
      • 1.7.3.12. Irodalmi műfajok
    • chevron_right1.7.4. A késő antikvitás és a korai keresztény irodalom
      • 1.7.4.1. Augustinus/Szent Ágoston
      • 1.7.4.2. Ammianus Marcellinus
• chevron_right2. A középkor irodalma [P. J.]
  • chevron_right2.1. A barbár népek romanizálódása, a latin fennmaradása [P. J.]
    • 2.1.1. A gót bibliafordítás
    • 2.1.2. Hispánia
    • chevron_right2.1.3. Itália
      • 2.1.3.1. Boethius
      • 2.1.3.2. Cassiodorus
  • chevron_right2.2. A bizánci irodalom korszakai [O. T.]
    • chevron_right2.2.1. A kora bizánci kor (330–641) irodalma
      • 2.2.1.1. A próza
      • 2.2.1.2. A költészet
    • chevron_right2.2.2. A közép-bizánci kor (641–1204) irodalma
      • 2.2.2.1. Az ún. „sötét kor” irodalma
      • 2.2.2.2. A humanista irodalom
      • 2.2.2.3. A történetírás
      • 2.2.2.4. Enciklopédiák, lexikonok
      • 2.2.2.5. Pszellosz
      • 2.2.2.6. A költészet
      • 2.2.2.7. A klasszicizáló próza
      • 2.2.2.8. A klasszicizáló költészet és a verses regény
      • 2.2.2.9. A népies nyelvű költészet
    • chevron_right2.2.3. A késő bizánci kor irodalma (1204–1453)
      • 2.2.3.1. A klasszicizáló irodalom
      • 2.2.3.2. A népies nyelvű irodalom
  • chevron_right2.3. Az arab irodalom [Sz. Z.]
    • 2.3.1. Az iszlám előtti arab irodalom
    • 2.3.2. Az Omajjád-dinasztia kora (661–750)
    • 2.3.3. A középkori arab kultúra
  • chevron_right2.4. A klasszikus perzsa irodalom [Cs. F.]
    • 2.4.1. A muszlim perzsa irodalom kezdetei
    • 2.4.2. Az iraki stílus
    • 2.4.3. Szafavida-dinasztia (1500–1722)
  • chevron_right2.5. A kelta irodalom [M. Z.]
    • 2.5.1. Az ír (gael) elbeszélő költészet
    • 2.5.2. A walesi (kymri) széppróza
  • chevron_right2.6. Latin nyelvű költészet [P. J.]
    • 2.6.1. A 8–9. századi vallásos költészet
    • 2.6.2. Világi költészet (Goliárdok)
  • chevron_right2.7. Korai angol irodalom [L. A.]
    • 2.7.1. Történelmi művek
    • 2.7.2. Költészet
  • 2.8. Skandináv (Edda) és balti (Kalevala) hősi epika [P. J.]
  • chevron_right2.9. A német írásbeliség kezdetei [V. A.]
    • 2.9.1. A Hildebrand-ének
    • 2.9.2. A Heliand-eposz
    • 2.9.3. Otfried von Weissenburg
  • chevron_right2.10. Francia (oïl) és provençal (oc) nyelvű irodalom [S. O.]
    • 2.10.1. Az első művek [S. O.]
    • 2.10.2. A történeti ének (chanson de geste) [S. O.]
    • chevron_right2.10.3. A francia udvari regény [Sz. I.]
      • 2.10.3.1. Az antik regények
      • 2.10.3.2. A breton mondakör
      • 2.10.3.3. Trisztán és Izolda
      • 2.10.3.4. Chrétien de Troyes
      • 2.10.3.5. Aucassin és Nicolette
    • 2.10.4. A trubadúrlíra [P. J.]
    • 2.10.5. A Rózsa-regény [P. J.]
  • chevron_right2.11. Német irodalom a 12–13. században [V. A.]
    • 2.11.1. Történeti és előudvari irodalom
    • 2.11.2. A spielmann-eposzok
    • 2.11.3. Minnesang
    • 2.11.4. A francia lovagi epika hatása (1200 körül)
    • 2.11.5. Nibelung-ének
  • 2.12. Az orosz hősi epika. Igor-ének [H. A.]
  • 2.13. Olasz vallásos költészet (Assisi Szent Ferenc, Jacopone da Todi) [A. A.]
  • chevron_right2.14. Dante Alighieri [P. J.]
    • 2.14.1. Isteni színjáték (Divina Commedia)
  • chevron_right2.15. A reneszánsz kialakulása Itáliában [P. J.]
    • 2.15.1. Francesco Petrarca [P. J.]
    • 2.15.2. Olasz próza [L. A.]
    • 2.15.3. Boccaccio [P. J.]
• chevron_right3. Reneszánsz [P. J.]
  • chevron_right3.1. Az olasz irodalom [P. J.]
    • chevron_right3.1.1. A humanista tematika
      • 3.1.1.1. Epikureizmus és filológia
      • 3.1.1.2. Művészetelmélet
      • 3.1.1.3. A lélek halhatatlansága, szerelemtan
      • 3.1.1.4. Emberi méltóság
      • 3.1.1.5. A politika tudománya
      • 3.1.1.6. Udvari etika és etikett
    • chevron_right3.1.2. A lírai költészet
      • 3.1.2.1. Reneszánsz lírai költészet
      • 3.1.2.2. Barokk költészet
    • 3.1.3. A lovagi epika újjászületése
    • 3.1.4. Ludovico Ariosto
    • 3.1.5. Torquato Tasso
    • chevron_right3.1.6. Tudomány és irodalom
      • 3.1.6.1. Giordano Bruno
      • 3.1.6.2. Tommaso Campanella
      • 3.1.6.3. Galileo Galilei
    • 3.1.7. Az olasz színház a 16–17. század fordulóján (pasztorál, melodráma és commedia dell’arte)
  • 3.2. Az északi latin nyelvű humanizmus (Erasmus) [P. J.]
  • chevron_right3.3. A francia irodalom [P. J.]
    • 3.3.1. A középkori líra utolsó nagy alakja: Villon
    • chevron_right3.3.2. A francia reneszánsz
      • 3.3.2.1. A próza (Rabelais)
      • 3.3.2.2. A költészet (Pléiade)
      • 3.3.2.3. Az esszé születése (Montaigne)
    • 3.3.3. Filozófiai irodalom (Descartes és Pascal)
    • chevron_right3.3.4. A francia klasszikus színház
      • 3.3.4.1. A komédiától a tragédiáig: Corneille
      • 3.3.4.2. A tragédiától a vallásos drámáig: Racine
      • 3.3.4.3. A komédia: Molière
    • 3.3.5. Poétika: Boileau
    • 3.3.6. A mese: La Fontaine
  • chevron_right3.4. A spanyol aranykor [V. É.]
    • 3.4.1. Az előzmények
    • chevron_right3.4.2. A spanyol reneszánsz
      • 3.4.2.1. Költészet
      • 3.4.2.2. Misztikus irodalom
    • chevron_right3.4.3. A barokk
      • 3.4.3.1. Pikareszk regény
      • 3.4.3.2. Cervantes
      • 3.4.3.3. Az értekezésirodalom
      • 3.4.3.4. A színház
  • 3.5. A portugál irodalom. Luís Vaz de Camões nemzeti eposza [P. F.]
  • chevron_right3.6. Az angol irodalom [Sz. Gy. E.]
    • chevron_right3.6.1. Középangol előzmények
      • 3.6.1.1. A lovagi epika
      • 3.6.1.2. Chaucer és az olasz kora reneszánsz hatása
      • 3.6.1.3. Az angol középkori színjátszás
    • chevron_right3.6.2. Az angol reneszánsz és humanizmus
      • 3.6.2.1. Udvari költészet (Sidney, Spenser)
      • 3.6.2.2. Szórakoztató és nevelő célzatú fordításirodalom
      • 3.6.2.3. A színházi kultúra (Marlowe)
      • 3.6.2.4. Shakespeare
    • chevron_right3.6.3. A reneszánsz válsága
      • 3.6.3.1. A Jakab-kori színjáték
      • 3.6.3.2. A metafizikus költők
      • 3.6.3.3. Milton
  • chevron_right3.7. A német barokk irodalma [V. A.]
    • 3.7.1. Költészet (Martin Opitz)
    • 3.7.2. Dráma
    • 3.7.3. Regény (Grimmelshausen)
• chevron_right4. A felvilágosodás korának irodalma [P. J.]
  • 4.1. Poétikai irányzatok [P. J.]
  • chevron_right4.2. A 18. század francia irodalma [P. J.]
    • chevron_right4.2.1. A próza
      • 4.2.1.1. Montesquieu
      • 4.2.1.2. Voltaire
      • 4.2.1.3. Denis Diderot
      • 4.2.1.4. Jean-Jacques Rousseau
      • 4.2.1.5. Bernardin de Saint-Pierre
    • 4.2.2. Költészet a század végén
    • 4.2.3. A dráma
  • chevron_right4.3. Az olasz 18. század [P. J.]
    • 4.3.1. Esztétikai történetszemlélet [P. J.]
    • 4.3.2. A költészet (Arcadia) [P. J.]
    • chevron_right4.3.3. A színház [P. J.]
      • 4.3.3.1. A melodráma. Metastasio [P. J.]
      • 4.3.3.2. A komédia. Carlo Goldoni [P. J.]
      • 4.3.3.3. A tragédia. Vittorio Alfieri [A.-K. T.]
    • 4.3.4. A neoklasszicizmus. Ugo Foscolo [P. J.]
  • chevron_right4.4. Angol irodalom [Sz. Gy. E.]
    • chevron_right4.4.1. A restaurációs barokktól a klasszicizmusig [Sz. Gy. E.]
      • 4.4.1.1. Dryden
      • 4.4.1.2. Pope és az „augustusi kor”
    • chevron_right4.4.2. A regény születése [Sz. Gy. E.]
      • 4.4.2.1. Előzmények: John Bunyan
      • 4.4.2.2. Daniel Defoe és Jonathan Swift
      • 4.4.2.3. Samuel Richardson és Henry Fielding
      • 4.4.2.4. Szentimentalizmus: Laurence Sterne
    • chevron_right4.4.3. A klasszicizmus felbomlása [P. Á.]
      • 4.4.3.1. Poétika [P. Á.]
      • 4.4.3.2. A regény (Jane Austen) [P. Á.]
      • 4.4.3.3. Új érzékenység. Sírköltészet és múltidézés [P. Á.]
  • chevron_right4.5. A 18. század német irodalma (felvilágosodás, Sturm und Drang és weimari klasszika) [H. G.]
    • 4.5.1. Irodalomelméleti művek [H. G.]
    • 4.5.2. A lírai költészet megújítása [H. G.]
    • 4.5.3. A polgári színmű [H. G.]
    • 4.5.4. A Sturm und Drang kialakulása [H. G.]
    • chevron_right4.5.5. A weimari klasszika [H. G.]
      • 4.5.5.1. Schiller [H. G.]
      • 4.5.5.2. Goethe [F. I.]
• chevron_right5. A romantika [P. J.]
  • chevron_right5.1. A német romantika [H. G.]
    • 5.1.1. A klasszicizmus és a romantika határán [H. G.]
    • 5.1.2. A jénai vagy kora romantika [H. G.]
    • 5.1.3. A heidelbergi romantika [H. G.]
    • 5.1.4. A drezdai és a berlini romantika [H. G.]
    • 5.1.5. A restauráció és a revolúció között (1815–1848) [H. G.]
    • 5.1.6. Heinrich Heine [F. I.]
  • chevron_right5.2. Az angol romantika [P. Á.]
    • chevron_right5.2.1. A költészet
      • 5.2.1.1. Az első nemzedék (Blake, Wordsworth, Coleridge)
      • 5.2.1.2. A második nemzedék (Byron, Shelley, Keats)
    • 5.2.2. A romantikus regény
  • chevron_right5.3. Az amerikai romantika irodalmáról (1815–1865) [V. Zs.]
    • 5.3.1. Az előzményekről
    • 5.3.2. Általános jellemzők
    • 5.3.3. Az első jelentős művek (Cooper, Poe és a transzcendentalisták)
    • 5.3.4. A „legamerikaibb” költő
    • chevron_right5.3.5. A regény
      • 5.3.5.1. A lélektani regény (Hawthorne)
      • 5.3.5.2. A tengerészregény (Melville)
  • chevron_right5.4. Francia romantika [G. T.]
    • chevron_right5.4.1. Irodalom a változó időkben (1789–1815)
      • 5.4.1.1. A színház
      • 5.4.1.2. Elbeszélő irodalom
      • 5.4.1.3. Irodalomszemlélet
    • 5.4.2. Viták kereszttüzében (1820–1830)
    • 5.4.3. A költészet feltámadása (Victor Hugo)
    • 5.4.4. A dráma
    • 5.4.5. Önéletírások
    • chevron_right5.4.6. A regény
      • 5.4.6.1. Stendhal
      • 5.4.6.2. Honoré de Balzac
      • 5.4.6.3. George Sand
  • chevron_right5.5. Az olasz irodalom a 19. század első felében [P. J.]
    • 5.5.1. A klasszikusok és a romantikusok közötti vita [P. J.]
    • 5.5.2. A dialektális költészet (Porta, Belli) [P. J.]
    • 5.5.3. Giacomo Leopardi [P. J.]
    • 5.5.4. Alessandro Manzoni [A.-K. T.]
  • chevron_right5.6. A (kelet-)közép-európai romantika néhány fejezete [F. I.]
    • chevron_right5.6.1. Az irodalmi nyelv megteremtése
      • 5.6.1.1. Szlovák
      • 5.6.1.2. Szerb
      • 5.6.1.3. Horvát
      • 5.6.1.4. Szlovén
    • 5.6.2. A költészet szabályrendszerének megfogalmazása
    • 5.6.3. Epika (Mácha, Prešeren, Mickiewicz)
    • 5.6.4. A lengyel dráma (Słowacki, Krasiński)
    • 5.6.5. Műfaji változatok (Štúr-iskola, Mažuranić, Njegoš, Eminescu)
• chevron_right6. A realizmustól a századfordulóig [P. J.]
  • chevron_right6.1. A viktoriánus korszak légköre [P. Á.]
    • chevron_right6.1.1. Az angol realista regény
      • 6.1.1.1. Dickens
      • 6.1.1.2. Thackeray
      • 6.1.1.3. Nőírók (Gaskell, G. Eliot)
      • 6.1.1.4. Thomas Hardy
    • chevron_right6.1.2. A viktoriánus költészet
      • 6.1.2.1. Tennyson
      • 6.1.2.2. Robert és Elisabeth Browning
      • 6.1.2.3. A preraffaeliták és a századvég költői
  • chevron_right6.2. A 19. század második felének francia irodalma [G. T.]
    • 6.2.1. A Parnasse
    • 6.2.2. Victor Hugo, a száműzött
    • chevron_right6.2.3. A modern költészet kezdete
      • 6.2.3.1. A modernség költője, Baudelaire
      • 6.2.3.2. Verlaine
      • 6.2.3.3. Rimbaud
      • 6.2.3.4. Lautréamont és Mallarmé
    • chevron_right6.2.4. Prózairodalom a század második felében (realizmus, naturalizmus)
      • 6.2.4.1. Gustave Flaubert
      • 6.2.4.2. Émile Zola
      • 6.2.4.3. Guy de Maupassant
    • 6.2.5. Századvég, dekadencia, szimbolizmus
  • chevron_right6.3. A német realizmus (1850–1890) [H. G.]
    • 6.3.1. Svájci próza (Keller)
    • 6.3.2. A novella
    • 6.3.3. A nagyvárosi regény
  • chevron_right6.4. Az orosz irodalom a 19. században [F. I.]
    • 6.4.1. Az európai kontextus
    • 6.4.2. Puskin és Lermontov
    • 6.4.3. Gogol
    • 6.4.4. Turgenyev
    • 6.4.5. Goncsarov
    • 6.4.6. Tolsztoj
    • 6.4.7. Dosztojevszkij
    • 6.4.8. Csehov
  • chevron_right6.5. Az amerikai polgárháború után: a realizmustól a századvég naturalizmusáig [V. Zs.]
    • 6.5.1. Mark Twain
  • 6.6. A portugál regény (José Maria Eça de Queirós) [P. F.]
  • chevron_right6.7. A 19. század második felének olasz irodalma. A verizmus [P. J.]
    • 6.7.1. Költészet
    • 6.7.2. Regény és novella
  • chevron_right6.8. A skandináv irodalmak [M. A.]
    • chevron_right6.8.1. Visszapillantás: a felvilágosodás és a nemzeti romantika kora
      • 6.8.1.1. Északi mitológia és keresztény „népiség”
      • 6.8.1.2. Népmese, műmese
    • chevron_right6.8.2. A „modern áttörés” – a skandináv irodalmak európaisága
      • 6.8.2.1. A skandináv dráma a századforduló körül: Ibsen és Strindberg
      • 6.8.2.2. A „modern áttörés” és a századforduló prózája
    • 6.8.3. A századforduló előtt és után: Hamsun prózájának modernsége
    • 6.8.4. Kitekintés a 20. század skandináv irodalmára
• chevron_right7. A modernség irodalma [P. J.]
  • chevron_right7.1. A Monarchia-irodalom változatai (a századfordulós modernség közép-európai irányzatai) [F. I.]
    • chevron_right7.1.1. A regény [F. I.]
      • 7.1.1.1. Prága (Kafka, Hašek) és Bécs (Hofmannsthal) [F. I.]
      • 7.1.1.2. Trieszt: Italo Svevo [W. É.]
    • 7.1.2. A dráma (Arthur Schnitzler) [F. I.]
    • chevron_right7.1.3. A modernség a különböző irodalmakban [F. I.]
      • 7.1.3.1. Osztrák
      • 7.1.3.2. Szlovén
      • 7.1.3.3. Cseh
      • 7.1.3.4. Irodalmak határhelyzetben
  • chevron_right7.2. A francia irodalom a 20. század első felében [G. T.]
    • 7.2.1. A francia költészet útjai
    • 7.2.2. A dada (dadaizmus)
    • chevron_right7.2.3. A szürrealizmus
      • 7.2.3.1. Paul Éluard
      • 7.2.3.2. Louis Aragon
      • 7.2.3.3. René Char
    • chevron_right7.2.4. A regény útjai
      • 7.2.4.1. André Gide
      • 7.2.4.2. Két korszak határán: Marcel Proust
      • 7.2.4.3. Roger Martin du Gard
      • 7.2.4.4. A 20-as, 30-as évek regényei
    • chevron_right7.2.5. A színház
      • 7.2.5.1. Hagyomány és avantgárd
      • 7.2.5.2. Színház a 30-as, 40-es években
  • chevron_right7.3. A modernizmus az angol irodalomban [B. T.]
    • 7.3.1. A századvég
    • 7.3.2. A modernizmus általános jellemzői
    • chevron_right7.3.3. A modernista regény
      • 7.3.3.1. Henry James
      • 7.3.3.2. Joseph Conrad
      • 7.3.3.3. David Herbert Lawrence
      • 7.3.3.4. James Joyce
      • 7.3.3.5. Virginia Woolf
      • 7.3.3.6. Edward Morgan Forster
    • chevron_right7.3.4. Az angol modernista költészet
      • 7.3.4.1. William Butler Yeats
      • 7.3.4.2. T. S. Eliot
  • chevron_right7.4. Az amerikai modernizmus korának irodalma [V. Zs.]
    • 7.4.1. Ezra Pound
    • 7.4.2. Gertrude Stein
    • 7.4.3. William Faulkner
    • 7.4.4. Ernest Hemingway
  • chevron_right7.5. Német nyelvű irodalom [F. I.]
    • 7.5.1. Költészet (Rilke, Benn)
    • 7.5.2. A próza (Heinrich és Thomas Mann, Hesse, Musil)
    • 7.5.3. A dráma (Brecht)
  • chevron_right7.6. Olasz irodalom
    • chevron_right7.6.1. Költészet [Sz. I. G.]
      • 7.6.1.1. A hermetista költészet
      • 7.6.1.2. Umberto Saba
    • 7.6.2. Dráma (Pirandello) [A.-K. T.]
  • chevron_right7.7. A spanyol irodalom [Cs. Cs.]
    • 7.7.1. A 98-as nemzedék
    • 7.7.2. A költészet (García Lorca)
    • 7.7.3. Az esszé (Ortega y Gasset)
  • 7.8. A portugál költészet (Pessoa) [P. F.]
  • chevron_right7.9. Szláv nyelvű irodalmak [F. I.]
    • chevron_right7.9.1. A regény
      • 7.9.1.1. A kelet-(közép-)európai parasztregény
      • 7.9.1.2. Negatív utópiák Kelet-Közép-Európában (Krleža, Čapek)
      • 7.9.1.3. A szerb regény (Ivo Andrić, Miloš Crnjanski)
      • 7.9.1.4. Karneváli regény a Szovjetunióban/ról (Bulgakov)
• chevron_right8. Kortárs, posztmodern irodalom [P. J.]
  • chevron_right8.1. Az angol irodalom 1930 után [B. T.]
    • chevron_right8.1.1. A regény
      • 8.1.1.1. A posztmodern próza
    • chevron_right8.1.2. A dráma
      • 8.1.2.1. Az abszurd színház
    • 8.1.3. A költészet
  • 8.2. Megjegyzések az amerikai posztmodernizmus irodalmáról [V. Zs.]
  • chevron_right8.3. A német irodalom a második világháború után [H. G.]
    • 8.3.1. Friedrich Dürrenmatt [F. I.]
    • 8.3.2. Günter Grass [H. G.]
    • 8.3.3. Peter Handke [F. I.]
  • chevron_right8.4. A kortárs francia irodalom [G. T.]
    • 8.4.1. Jean-Paul Sartre
    • 8.4.2. Simone de Beauvoir
    • 8.4.3. Költészet (Guillevic)
    • chevron_right8.4.4. Regény
      • 8.4.4.1. Albert Camus
      • 8.4.4.2. Az „új regény”
    • 8.4.5. Az „új színház”
  • 8.5. A lengyel abszurd színház [F. I.]
  • 8.6. Az orosz regény (Paszternak) [F. I.]
  • chevron_right8.7. Az olasz regény [P. J.]
    • 8.7.1. A korszakváltás ábrázolása (Tomasi Di Lampedusa)
    • 8.7.2. A posztmodern regény és elmélete (Calvino, Eco)
  • 8.8. A portugál regény (Saramago) [P. F.]
  • chevron_right8.9. A spanyol nyelvű latin-amerikai próza a 20. század második felében [Cs. Cs.]
    • 8.9.1. Előzmények és körülmények. A „boom”
    • 8.9.2. Borges (Argentína)
    • 8.9.3. Onetti (Uruguay)
    • 8.9.4. Cortázar (Argentína)
    • 8.9.5. Fuentes (Mexikó)
    • 8.9.6. Rulfo (Mexikó)
    • 8.9.7. García Márquez (Kolumbia)
    • 8.9.8. Vargas Llosa (Peru)
• Tékajegyzék
• Bibliográfia

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 568 2

A 20. század vége és a 21. század kétségkívül a nagy világgazdasági erőközpontok átrendeződésének az időszaka. Sok évszázad után napjainkban úgy tűnik, hogy az európai eredetű gazdaságok elveszíthetik vezető szerepüket. Ázsia egyre jobban érzékelhető felemelkedése nem Kínával kezdődött, hanem Japánnal, az ottani gazdasági csodával. E folyamat során Japán az első, nem európai gyökerű gazdaságként zárkózott fel a legfejlettebb országokhoz. A koreai rejtély mintegy folytatása az Akadémiai Kiadónál megjelent, A Japán rejtély. Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák című kötetnek, hiszen 20. század második felében Korea, immár a kontinensen, egyfajta gazdasági csodát jelentő pályával szintén felzárkózott a legfejlettebb országok közé. Miközben kétségtelenül a japán út egyik képviselőjének, közvetítőjének tekinthetjük, ugyanakkor annak számos vonását megőrizve mégis saját fejlődési pályát alakított ki, alkalmazkodva az ország sajátosságaihoz, és a kibontakozó globalizáció új körülményeihez. Immár Korea az amely a nemzetközi gazdaság fontos szereplőjévé válva maga is példát és ösztönzést adhat a térség további felemelkedésének. Japán és Korea pályájának ismerete nélkül a 21. században immár meghatározó gazdasági nagyhatalommá váló Kína fejlődése sem érthető meg. Ez a könyv a koreai felzárkózási pálya és napjaink helyzetének megértéséhez, valamint a jövő lehetőségeinek feltárásához visszanyúl a történelmi és kulturális előzményekhez és feltételekhez. Bemutatja a több évtizedes japán megszállás időszakát és annak jelentőségét a későbbi fejlődésben. Részletesen megismerhetjük a gazdasági csoda évtizedeit, a koreai fejlesztő állam intézményeit és annak előnyeit valamint korlátait. A kötet igen részletesen foglalkozik a legutóbbi évtizedek koreai fejleményeivel, ami azért is különösen fontos, mivel Japán az elmúlt negyedszázadban egyfajta zsákutcába jutott, és képtelen kitörni a stagnálás és a defláció körforgásából. A követőknél és így Koreánál is kulcskérdés, hogy korábbi rendkívüli fejlődés feltételrendszere hogyan modernizálható, hogy a japán csapdát elkerüljék. Nem kis erőfeszítésekkel, de ma úgy tűnik, hogy Korea el tudja kerülni Japán sorsát. Korea a hosszú évszázadokon át elzárkózott remetéből a 21. század igazi világpolgárává vált.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-koreai-rejtely//