Muraközy László

A koreai rejtély

Remetéből világpolgár

Japán támadás – Imdzsin-háború (1592–1598)

Koreának nem csupán a Mandzsúria felől érkező támadásokkal kellett szembenéznie, nem csak a vakó kalózok garázdálkodásával kellett megküzdenie. A 16. század végén a japán sóguni hatalmat megszerző Hidejosi Tojotomi nagyszabású hódítási terveivel is szembesült.1 A japán támadás egy véres frakcióharcoktól szenvedő országot ért. A sógun feltehetően még így sem szánta volna rá magát a támadásra, ha nem inog meg az igazi ellenfél, a kínai Ming császár hatalma. Kínában belső lázadások gyengítették a központi uralmat, és az állami bevételek is jelentősen megcsappantak. Hidejosi Tojotomi az 1592-es támadás előtt levelet küldött a terveiről Koreának, és igyekezett megnyerni a koreaiak támogatását. Végső célja Peking elfoglalása volt. A japán császárt kívánta megtenni Kína uralkodójának, saját fogadott fiát pedig Korea királyának. Ezután elfoglalnák a többi környékbeli királyságot, a Rjúkjú-szigeteket, Tajvant és a Fülöp-szigeteket. A koreai király – érthető módon – visszautasította a kérést, hogy Korea biztosítson szabad átvonulást a Kínát támadó japán seregeknek. Japán erre megindította a támadást. Hadseregük a partraszállás után gyorsan leküzdötte a koreai csapatok ellenállását, és három hét alatt elfoglalták Szöult. A kínai határig nem jutottak el, mivel a koreai csapatok néhány kisebb győzelemmel ezt meg tudták akadályozni.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 568 2

Gazdaság

A 20. század vége és a 21. század kétségkívül a nagy világgazdasági erőközpontok átrendeződésének az időszaka. Sok évszázad után napjainkban úgy tűnik, hogy az európai eredetű gazdaságok elveszíthetik vezető szerepüket. Ázsia egyre jobban érzékelhető felemelkedése nem Kínával kezdődött, hanem Japánnal, az ottani gazdasági csodával. E folyamat során Japán az első, nem európai gyökerű gazdaságként zárkózott fel a legfejlettebb országokhoz. A koreai rejtély mintegy folytatása az Akadémiai Kiadónál megjelent, A Japán rejtély. Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák című kötetnek, hiszen 20. század második felében Korea, immár a kontinensen, egyfajta gazdasági csodát jelentő pályával szintén felzárkózott a legfejlettebb országok közé. Miközben kétségtelenül a japán út egyik képviselőjének, közvetítőjének tekinthetjük, ugyanakkor annak számos vonását megőrizve mégis saját fejlődési pályát alakított ki, alkalmazkodva az ország sajátosságaihoz, és a kibontakozó globalizáció új körülményeihez. Immár Korea az amely a nemzetközi gazdaság fontos szereplőjévé válva maga is példát és ösztönzést adhat a térség további felemelkedésének. Japán és Korea pályájának ismerete nélkül a 21. században immár meghatározó gazdasági nagyhatalommá váló Kína fejlődése sem érthető meg. Ez a könyv a koreai felzárkózási pálya és napjaink helyzetének megértéséhez, valamint a jövő lehetőségeinek feltárásához visszanyúl a történelmi és kulturális előzményekhez és feltételekhez. Bemutatja a több évtizedes japán megszállás időszakát és annak jelentőségét a későbbi fejlődésben. Részletesen megismerhetjük a gazdasági csoda évtizedeit, a koreai fejlesztő állam intézményeit és annak előnyeit valamint korlátait. A kötet igen részletesen foglalkozik a legutóbbi évtizedek koreai fejleményeivel, ami azért is különösen fontos, mivel Japán az elmúlt negyedszázadban egyfajta zsákutcába jutott, és képtelen kitörni a stagnálás és a defláció körforgásából. A követőknél és így Koreánál is kulcskérdés, hogy korábbi rendkívüli fejlődés feltételrendszere hogyan modernizálható, hogy a japán csapdát elkerüljék. Nem kis erőfeszítésekkel, de ma úgy tűnik, hogy Korea el tudja kerülni Japán sorsát. Korea a hosszú évszázadokon át elzárkózott remetéből a 21. század igazi világpolgárává vált.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-koreai-rejtely//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero