Tartalomjegyzék

• A koreai rejtély Remetéből világpolgár
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_rightA „remete” ország: a kezdetektől a 20. századig
  • chevron_rightAz ókori kínai világrend
    • Ázsia külön világa
    • Az ókori világ két meghatározó birodalma
    • chevron_rightA kínai kulturális „birodalom”
      • Konfucianizmus
      • Taoizmus
      • Legizmus
      • Buddhizmus
  • chevron_rightKorea megszületése
    • Az első államok a Koreai-félszigeten
    • Az egyesített Korea, a késői Silla Királyság (676–935)
    • A Korjo-dinasztia (935–1392)
  • chevron_rightA Csoszon-korszak (1392–1910)
    • A Csoszon-korszak első fele (1392–1650)
    • chevron_rightGazdaság a Csoszon-dinasztia első időszakában, a 15–17. században
      • Gazdasági tevékenységek
      • Adórendszer
      • Pénzrendszer
    • Japán támadás – Imdzsin-háború (1592–1598)
    • A mandzsu támadás 1627-ben
    • A késői Csoszon-állam (1700–1876)
    • chevron_rightGazdaság a Csoszon-dinasztia késői időszakában
      • Mezőgazdaság
      • Kézművesipar
      • Kereskedelem
    • Korea a dél- és kelet-ázsiai térségben
    • A nyugati hatalmak megjelenése
  • chevron_rightA „remete” ország betagozódása a modern világrendszerbe
    • A külső hatalmak megtörik az évszázados bezárkózást (1876–1904)
• chevron_rightA japán megszállás évtizedei
  • chevron_rightKorea a japán uralom alatt (1905–1945)
    • Korea annektálása
    • A koreai gyarmati politika
  • chevron_rightKorea modernizálása
    • A pénzügyi rendszer kiépítése
    • chevron_rightA gazdaság átalakítása
      • Mezőgazdaság
      • Iparfejlesztés
    • A japán és a koreai vállalkozások a gyarmati gazdaságban
    • Külkereskedelem
    • A munkaerő, a humán tőke szerepe
  • A japán gyarmati korszak jelentősége
• chevron_rightA fejlesztő állam megszületése és virágzása
  • chevron_rightKorea a második világháború után (1945–1960)
    • Felszabadulás és új megszállás(ok)
    • chevron_rightLi Szin Man elnöksége (1948–1960)
      • Földreform(ok) és kárpótlás
      • A gazdaság helyzete
      • A centralizált pénzügyi rendszer
      • Az üzleti elit
      • Informális és formális intézmények
  • chevron_rightA Pak Csong Hi-korszak (1961–1979)
    • Li Szin Man bukása
    • Pak Csong Hi
    • Pak Csong Hi gazdaságpolitikája
    • Az állam közvetlen szerepe
    • A koreai fejlesztő állam bürokráciája
    • Tőkés tervezés a gazdaságfejlesztés szolgálatában
    • A pénzügyi rendszer különleges szerepe Koreában
    • A csebolok
    • chevron_rightKorea nemzetközi kapcsolatai a Pak Csong Hi-korszakban
      • Az Egyesült Államok és Korea egymásrautaltsága
      • Japán és Korea ellentmondásos viszonya
    • chevron_rightÚj utak válságokkal szegélyezve (1969–1979)
      • Az 1969/1972-es válság
      • A „Big Push” és a hetvenes évek olajválságai
    • Pak Csong Hi bukása
• chevron_rightA világpolgár – Modellváltás és liberalizáció
  • chevron_rightAz útkeresés évtizede (1980–1990)
    • Korea 1980 után
    • chevron_rightA humán tényező szerepe
      • Kutatási infrastruktúra létrehozása
      • Oktatási rendszer
    • chevron_rightAz életkörülmények, az életszínvonal alakulása
      • Iparosítás és urbanizáció
      • A reálbérek alakulása
      • A jóléti politika csírái
  • chevron_rightEllentmondásos kilencvenes évek
    • chevron_rightFolytatódó növekedés elmélyülő strukturális gondokkal
      • Meginduló demokratizálódás
      • Három évtized eredményeire épülő növekedés
      • Korea fejlődése nemzetközi tükörben
    • chevron_rightAz 1997-es válság tényezői és következményei
      • A fejlesztő állam intézményei motorból fékké váltak
      • Elsietett pénzügyi liberalizáció
      • A gazdaságot még mindig uraló csebolok
      • Az 1997-es válság
      • Kilábalás és korlátozott reformok
      • A pénzügyi rendszer reformja
      • A vállalati szektor szabályozása
      • Az állam és a piac viszonyának újragondolása
      • Az 1997-es ázsiai pénzügyi válság jellege és fő okai
• chevron_rightA 21. század kihívásai
  • chevron_rightKét válság között
    • Reformtörekvések az 1997-es válság tanulságai alapján
    • A 2008/2009-es pénzügyi válság
    • A 2008/2009-es pénzügyi válságból való kilábalás
  • chevron_rightA kihívások évtizede (2008–2018)
    • Korea a fejlett országok csoportjában
    • Pénzügyi rendszer
    • A csebolok
    • Munkaerőpiac
    • Állami szerepvállalás
    • Quo vadis, Korea?
• Felhasznált irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 568 2

A 20. század vége és a 21. század kétségkívül a nagy világgazdasági erőközpontok átrendeződésének az időszaka. Sok évszázad után napjainkban úgy tűnik, hogy az európai eredetű gazdaságok elveszíthetik vezető szerepüket. Ázsia egyre jobban érzékelhető felemelkedése nem Kínával kezdődött, hanem Japánnal, az ottani gazdasági csodával. E folyamat során Japán az első, nem európai gyökerű gazdaságként zárkózott fel a legfejlettebb országokhoz. A koreai rejtély mintegy folytatása az Akadémiai Kiadónál megjelent, A Japán rejtély. Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák című kötetnek, hiszen 20. század második felében Korea, immár a kontinensen, egyfajta gazdasági csodát jelentő pályával szintén felzárkózott a legfejlettebb országok közé. Miközben kétségtelenül a japán út egyik képviselőjének, közvetítőjének tekinthetjük, ugyanakkor annak számos vonását megőrizve mégis saját fejlődési pályát alakított ki, alkalmazkodva az ország sajátosságaihoz, és a kibontakozó globalizáció új körülményeihez. Immár Korea az amely a nemzetközi gazdaság fontos szereplőjévé válva maga is példát és ösztönzést adhat a térség további felemelkedésének. Japán és Korea pályájának ismerete nélkül a 21. században immár meghatározó gazdasági nagyhatalommá váló Kína fejlődése sem érthető meg. Ez a könyv a koreai felzárkózási pálya és napjaink helyzetének megértéséhez, valamint a jövő lehetőségeinek feltárásához visszanyúl a történelmi és kulturális előzményekhez és feltételekhez. Bemutatja a több évtizedes japán megszállás időszakát és annak jelentőségét a későbbi fejlődésben. Részletesen megismerhetjük a gazdasági csoda évtizedeit, a koreai fejlesztő állam intézményeit és annak előnyeit valamint korlátait. A kötet igen részletesen foglalkozik a legutóbbi évtizedek koreai fejleményeivel, ami azért is különösen fontos, mivel Japán az elmúlt negyedszázadban egyfajta zsákutcába jutott, és képtelen kitörni a stagnálás és a defláció körforgásából. A követőknél és így Koreánál is kulcskérdés, hogy korábbi rendkívüli fejlődés feltételrendszere hogyan modernizálható, hogy a japán csapdát elkerüljék. Nem kis erőfeszítésekkel, de ma úgy tűnik, hogy Korea el tudja kerülni Japán sorsát. Korea a hosszú évszázadokon át elzárkózott remetéből a 21. század igazi világpolgárává vált.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-koreai-rejtely//