Muraközy László

A koreai rejtély

Remetéből világpolgár

A gazdaság helyzete

A koreai háború 1950 és 1953 között ismét rengeteg pusztítással járt mind emberáldozatokban, mind az infrastruktúrában és az üzemekben. Az ország déli, amerikai érdekzónába tartozó fele eleve agrárjellegű volt, míg az északi iparosodottabb. A zűrzavaros időkben a déli textil- és élelmiszeripar termelése is visszaesett. A korábbi üzleti elit, amely kompromittálódott a japánokkal való korábbi együttműködés miatt, a politikai túlélésért és a magánvállalkozások szabadságáért küzdött. A japán megszállókkal különösen jó kapcsolatot ápoló üzletemberek ellen vádat is emeltek a gyarmati időkben elkövetett „nemzetellenes bűnök” miatt. Habár a vállalkozók többsége nem került bíróság elé, a Li-adminisztráció idején nem volt számukra kedvező a légkör. A régi tapasztalatok, rutin, kapcsolatrendszer mégis segítettek nekik alkalmazkodni ehhez az időszakhoz, a Li-kormányzathoz. Új vállalkozók is felemelkedtek, kihasználva a második világháború utáni időszak lehetőségeit. Már Li elnöksége idején erős volt az összefonódás az állami bürokrácia és a preferált vállalkozói kör között, amely uralta a textilipart. A textilipar volt a gyarmatosítás utáni időszak vezető szektora. Állami eszközök segítették a textilipar további koncentrációját, a koreai nagytőke kedvezményezettjeinek felemelkedését.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 568 2

Gazdaság

A 20. század vége és a 21. század kétségkívül a nagy világgazdasági erőközpontok átrendeződésének az időszaka. Sok évszázad után napjainkban úgy tűnik, hogy az európai eredetű gazdaságok elveszíthetik vezető szerepüket. Ázsia egyre jobban érzékelhető felemelkedése nem Kínával kezdődött, hanem Japánnal, az ottani gazdasági csodával. E folyamat során Japán az első, nem európai gyökerű gazdaságként zárkózott fel a legfejlettebb országokhoz. A koreai rejtély mintegy folytatása az Akadémiai Kiadónál megjelent, A Japán rejtély. Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák című kötetnek, hiszen 20. század második felében Korea, immár a kontinensen, egyfajta gazdasági csodát jelentő pályával szintén felzárkózott a legfejlettebb országok közé. Miközben kétségtelenül a japán út egyik képviselőjének, közvetítőjének tekinthetjük, ugyanakkor annak számos vonását megőrizve mégis saját fejlődési pályát alakított ki, alkalmazkodva az ország sajátosságaihoz, és a kibontakozó globalizáció új körülményeihez. Immár Korea az amely a nemzetközi gazdaság fontos szereplőjévé válva maga is példát és ösztönzést adhat a térség további felemelkedésének. Japán és Korea pályájának ismerete nélkül a 21. században immár meghatározó gazdasági nagyhatalommá váló Kína fejlődése sem érthető meg. Ez a könyv a koreai felzárkózási pálya és napjaink helyzetének megértéséhez, valamint a jövő lehetőségeinek feltárásához visszanyúl a történelmi és kulturális előzményekhez és feltételekhez. Bemutatja a több évtizedes japán megszállás időszakát és annak jelentőségét a későbbi fejlődésben. Részletesen megismerhetjük a gazdasági csoda évtizedeit, a koreai fejlesztő állam intézményeit és annak előnyeit valamint korlátait. A kötet igen részletesen foglalkozik a legutóbbi évtizedek koreai fejleményeivel, ami azért is különösen fontos, mivel Japán az elmúlt negyedszázadban egyfajta zsákutcába jutott, és képtelen kitörni a stagnálás és a defláció körforgásából. A követőknél és így Koreánál is kulcskérdés, hogy korábbi rendkívüli fejlődés feltételrendszere hogyan modernizálható, hogy a japán csapdát elkerüljék. Nem kis erőfeszítésekkel, de ma úgy tűnik, hogy Korea el tudja kerülni Japán sorsát. Korea a hosszú évszázadokon át elzárkózott remetéből a 21. század igazi világpolgárává vált.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-koreai-rejtely//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero