Teller nem mutatkozott bölcsnek az Oppenheimer-meghallgatás során. J. Robert Oppenheimer (1904–1967) amerikai elméleti fizikus, a Los Alamos-i laboratórium legendás hírű első igazgatója és Teller között már korábban is voltak nézeteltérések. Útjaik keresztezték egymást, aminek mindkettőjük számára tragikus következményei lettek. Oppenheimert a háború után nemzeti hősként tisztelték, és egész sor befolyásos tisztséget töltött be. Többek között elnökölte az Atomenergia Bizottság (AEC) mellett működő általános tanácsadó testületet (GAC). Oppenheimer ellenezte a hidrogénbomba kifejlesztését, ami mellett viszont Teller teljes mellszélességgel állt ki. Az ellentét Teller szemében egyre inkább személyes küzdelemmé vált. Oppenheimer sebezhető volt a biztonsági szervezetek részéről korábbi baloldali elkötelezettsége miatt. Megvádolták, hogy tagja volt a kommunista pártnak, amit Oppenheimer eskü alatt tagadott. Ha a párttagsága igaznak bizonyult volna, akkor hamis tanúzás lehetett volna a vád ellene, aminek Amerikában nagyon súlyos következményei vannak. A McCarthy szenátor tevékenysége nyomán kialakult feszült és mérgezett légkörben Oppenheimer helyzete megingott, és még azzal is megvádolták, hogy a Szovjetunió számára kémkedett. Ennek nyomán állított föl az AEC egy bizottságot Oppenheimer személyes meghallgatására, amelynek az volt a feladata, döntse el, Oppenheimer továbbra is érdemes-e a legmagasabb szintű biztonsági engedélyre.