A személyes tudásról
Polányi Mihály filozófiája: a hallgatólagos tudás, az emergencia és a bizalmi program
11.1. A fejezet céljai
- Polányi ebben a fejezetben rámutat, hogy a gépek, az élőlények és az emberi gondolkodás olyan típusú létezők, amelyekről nem tudunk számot adni egzakt természettudományos – fizikai vagy kémiai − tudásunk alapján.
- A fenti, ún. átfogó létezők működése vagy tevékenységei olyan teljesítményeket valósítanak meg, amelyeknek az értékelése csakis személyes – átfogó − tudásunk révén lehetséges.
- Az ehhez szükséges tudás a hibátlansági szabályokra terjed ki, amelyeket Polányi a gépek esetén műveleti elveknek nevez. A műveleti elvek nem ismerhetők fel, nem érthetők meg kizárólag a fizikai és kémiai leírás alapján.
- Polányi megmutatja, hogy bármely működés vagy tevékenység csakis abban az esetben tekinthető hibásnak, ha elfogadjuk a hibátlansági szabályokat. A hibás működés magyarázatához szükséges a fizikai és a kémiai tudás, mivel az ilyen típusú tudás elengedhetetlen annak leírásához, hogy az átfogó létezők, köztük a gépek, működési elvei milyen fizikai és kémiai feltételek – a működés peremfeltételei − fennállása esetén funkcionálnak hibátlanul.
- A működő gépek, valamint a gépeket alkotó fizikai és kémiai összetevők viszonyát tételezi fel Polányi az élőlények teljesítményei és a testük esetében is. Ezt a logikus következtetés és a pszichológia kapcsolatával illusztrálja. A logikus következtetés hibátlansági szabályok szerint működik, ám szükséges hozzá a megfelelő pszichológiai apparátusok járulékos jelenléte. A pszichológia önmagában nem tudja a logikus következtetés magyarázatát adni, a hibátlansági szabályok ismeretében azonban rá tud mutatni a következtetés során elkövetett hibákra.
Tartalomjegyzék
- A személyes tudásról • Polányi Mihály filozófiája: a hallgatólagos tudás, az emergencia és a bizalmi program
- Impresszum
- Előszó
- 1. Az objektivitás
- 2. A valószínűség
- 3. A rend
- 4. Készségek
- 4.1. A fejezet céljai
- 4.2. Cselekvési szabályok
- 4.3. Fokális és járulékos tudatosság
- 4.4. Destruktív elemzés
- 4.5. Személyes és objektív tények
- 4.6. Tárgyi és intellektuális eszközeink
- 4.7. Egzisztenciális, denotatív és reprezentatív jelentés
- 4.8. A bizalom szerepe a cselekvéseinkben
- 4.9. A tudományos vélekedéseink valódi alapjainak hallgatólagos természete
- 4.10. A mesterségek működése
- 4.11. Konklúzió
- 4.1. A fejezet céljai
- 5. Artikuláció
- 5.1. A fejezet céljai
- 5.2. A tanulás állati alaptípusai
- 5.3. A nyelvi megnyilatkozások típusai
- 5.4. A nyelv műveleti elvei
- 5.5. A nyelvi szimbólumok használata
- 5.6. A hallgatólagos tartalom
- 5.7. Az ember intellektuális törekvéseit irányító aktív elv
- 5.8. Az észlelés és a nyelv eredendő kapcsolata
- 5.9. Fogalmaink racionalitása
- 5.10. Polányi evolúciós nyelvfelfogása
- 5.11. Polányi Wittgenstein-kritikája
- 5.12. A jelentés három szintje
- 5.13. Problémamegoldás
- 5.14. Konklúzió
- 5.1. A fejezet céljai
- 6. Intellektuális szenvedélyek
- 6.1. A fejezet célja
- 6.2. Az élőlényeket irányító aktív, emergens elv
- 6.3. Tudományos intellektuális szenvedélyek
- 6.4. Válogató funkció
- 6.5. Heurisztikus funkció
- 6.6. Meggyőző funkció
- 6.7. A tudományos érték meghatározása
- 6.8. A laplace-i tudásideál
- 6.9. A felfedezés premisszái
- 6.10. Animális és intellektuális szenvedélyek
- 6.11. Felfedezés és feltalálás
- 6.12. Matematika
- 6.13. Bentlét (dwelling in) és kitörés
- 6.14. Konklúzió
- 6.1. A fejezet célja
- 7. Konvivialitás
- 8. Az állítás logikája
- 9. A kétely kritikája
- 10. Elkötelezettség
- 10.1. A fejezet céljai
- 10.2. Az alaphiteink természete
- 10.3. A tudós legalapvetőbb (alap)hite
- 10.4. Az igazság elérésének módja
- 10.5. A személyes tudás két pólusa
- 10.6. Az objektivista dilemma
- 10.7. A felelősségteljes és szabad cselekvés
- 10.8. Az elköteleződés és a tudományos felfedezés igazsága
- 10.9. Más gondolati rendszerek „igazsága” − relativizmus és objektivizmus
- 10.10. Konklúzió
- 10.1. A fejezet céljai
- 11. A teljesítmény logikája
- 12. Az élet megismerése
- 13. Az ember felemelkedése
- Függelék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 583 5
Polányi Mihály Személyes tudás című könyve a huszadik század egyik legfontosabb tudományfilozófiai munkája. A hallgatólagos tudás elképzelése, miszerint „többet tudunk, mint amit el tudunk mondani” széles körben elterjedt. Polányi szerint az emberi tudás se nem objektív, se nem szubjektív, hanem személyes. Ugyanakkor azt, hogy ez mit is jelent pontosan, komoly félreértések és félreértelmezések kísérik. Polányi gondolatait kizárólag Polányi filozófiai nézőpontja alapján lehet megérteni, amely szakít a filozófiát és a tudományokat ma uraló kritikai, materialista és neodarwini attitűddel. Polányi álláspontja szerint a tudásnak bizalmi alapjai vannak, amelynek a gyökereit az ember evolúciós eredetében (emergencia) találhatjuk meg. A Személyes Tudásról című könyv a Személyes tudás részletes, szövegközeli elemzését nyújtja, amelyből kirajzolódik, hogy mi is valójában Polányi filozófiája és a személyes tudás elképzelése.
Hivatkozás: https://mersz.hu/heder-paksi-a-szemelyes-tudasrol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero