Héder Mihály, Paksi Dániel

A személyes tudásról

Polányi Mihály filozófiája: a hallgatólagos tudás, az emergencia és a bizalmi program

7.1. A fejezet céljai

Polányi fő állítása szerint a legjobb társadalmi berendezkedés a szabad társadalom, mert ez elismeri és támogatja az intellektuális szenvedélyeket, amelyek elengedhetetlenek az erkölcsi, a kulturális és a tudományos fejlődéshez.
Bemutatja a szabadság és az értékek közötti viszonyt: szabad az a társadalom, amely tiszteli és támogatja azokat az értékeket, amelyeket az intellektuális szenvedélyek fenntartanak. Az intellektuális szenvedélyeket tápláló és kielégítő artikulált rendszereket, közöttük a tudományt csak egy ilyen társadalom képes biztosítani a közösség számára. Éppen ezért a szabad társadalomnak kötelessége támogatni az intellektuális szenvedélyek kielégítését, vagyis biztosítani kell a tudósközösség számára a szabad gondolkodáshoz és kutatáshoz szükséges anyagi, társadalmi és intézményi feltételeket.
A szabad társadalom kulcsfontosságú elemeként mutatja be a bizalmat. Polányi leírásában a bizalomnak számos szerepe van. Egyfelől szükséges a tudás fenntartásához, mivel ez teszi lehetővé, hogy valaki igaznak tartson egy univerzális állítást annak tudatában, hogy az téves is lehet. Másrészt bizalom szükséges a tekintélynek való alárendelődéshez, amelyet Polányi a tanulás, valamint a különféle társadalmi intézmények működéséhez is elengedhetetlennek tart.
Polányi a társadalomszervezési kérdéseket az intellektuális szenvedélyeket is magában foglaló ismeretelméleti rendszerével tárgyalja. Számos történelmi esetet felhasznál. A hitleri és a sztálini rendszer jellegzetességeit jórészt a tudáshoz való viszonyukból vezeti le.
Bemutatja saját társadalomvíziójának négy elemét: a kultúrát mint részesedést a közös meggyőződésekből; a közösséget mint részvételt a közös tevékenységekben; a gazdasági kooperációt; valamint a közhatalmat mint a tekintély és a kényszer alkalmazását, amelyeket elengedhetetlennek tart egy igazságos rendszer működtetéséhez.
Ismerteti a morális inverzió koncepcióját, amely az ember szellemi állapotát jellemzi, amennyiben saját és mások intellektuális szenvedélyeinek létezését tagadja, miközben benne is működnek ezek a szenvedélyek, csakhogy saját létezésük tagadásában jutnak el a beteljesülésükig. Mivel a morális inverzió maradéktalanul sohasem valósul meg, ezért Polányi az elemzéseiben, a morális inverzió álruhás formáiról értekezik.
A tudós legfőbb kötelezettségének és a tudomány központi értékének az igazsághoz való hűséget tekinti, amely társadalmi kontextusban azt jelenti, hogy a tudós a szabad társadalomhoz hű, mivel az tiszteli az igazságot és a különböző intellektuális értékeket.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 583 5

Filozófia

Polányi Mihály Személyes tudás című könyve a huszadik század egyik legfontosabb tudományfilozófiai munkája. A hallgatólagos tudás elképzelése, miszerint „többet tudunk, mint amit el tudunk mondani” széles körben elterjedt. Polányi szerint az emberi tudás se nem objektív, se nem szubjektív, hanem személyes. Ugyanakkor azt, hogy ez mit is jelent pontosan, komoly félreértések és félreértelmezések kísérik.

Polányi gondolatait kizárólag Polányi filozófiai nézőpontja alapján lehet megérteni, amely szakít a filozófiát és a tudományokat ma uraló kritikai, materialista és neodarwini attitűddel. Polányi álláspontja szerint a tudásnak bizalmi alapjai vannak, amelynek a gyökereit az ember evolúciós eredetében (emergencia) találhatjuk meg.

A Személyes Tudásról című könyv a Személyes tudás részletes, szövegközeli elemzését nyújtja, amelyből kirajzolódik, hogy mi is valójában Polányi filozófiája és a személyes tudás elképzelése.

Hivatkozás: https://mersz.hu/heder-paksi-a-szemelyes-tudasrol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero