Kokas Károly

Kalauz a modern könyvtárak világába

A könyvtárak új feladatai és megváltozott szerepük a XXI. század elején


Egy kis visszatekintés

Egy több mint 25 esztendővel ezelőtt megjelent dolgozatomban1 a kérdés (és a cím) még úgy hangzott: Miénk-e még az Internet? Ma már az akkor könnyedén értelmezhető megfogalmazás és a cím is magyarázatra szorul. Húsz évvel ezelőtt az internetjelenség értelmezése a körül forgott akadémiai (értsd: kutatási és felsőoktatási) körökben, hogy mennyire szorosan tartozik még az internet a lényegében azt kitaláló, meghonosító eredeti szférához?2 Ez az a korszak volt, amikor nagyon erősen felmerült (ma már ezt furcsa olvasni, elismerem), hogy lehetne-e az internet komoly kereskedelmi termék, és ha igen, akkor ehhez a folyamathoz van-e köze és pontosan micsoda a „kitalálóknak“? A HVG nagy újdonságnak ható akkori (1996. február 17.) Internet melléklete provokatívan fogalmazott, természetesen a kereskedelmi internetet sürgetők oldaláról, hiszen „az ingyenélő többség” címet adta az összeállítás egy részének, arra célozva, hogy vannak kitüntetett szereplők, akik állami költségvetésből férnek hozzá az akkor még különleges és ritkán elérhető hálózathoz. Természetesen mindez nagy vitát váltott ki, és – valljuk be – az akadémiai terület is kénytelen volt szembenézni azzal, hogy amit a magáénak hitt, az immár nem az övé, vagy nem csupán az övé.3

Kalauz a modern könyvtárak világába

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 573 6

A szerző izgalmas utazásra hívja az olvasót, és meghökkentő kijelentésekkel avat be a digitálizálódó könyvtárak világába: lehet, hogy a könyvtár mint könyveket tároló fizikai hely – úgy ahogy száz éveken át megszoktuk – már a közeli jövőben teljesen átalakul? Miért? Hogyan lehetséges ez? Ennek a jelenségnek egyértelmű oka van: a könyvtárak jövője a hálózatban van. Dokumentumainak zöme már digitális: nincs példányszámuk, tetszőleges mennyiségben vannak jelen. Így a hozzáférés értékesebb lesz, mint maga a tulajdonlás, hisz a hálózat közmű, a hozzáférés pedig állandó, eszköztől, időtől és helytől függetlenül.

Természetesen a könyvtáraknál bekövetkezett paradigmaváltás kihat a könyvekben tárolt tudás felhasználásának teljes környezetére. A „könyvtár” az olvasás, a tudomány, az ismeretszerzés „helyeként” egy sokkal komplexebb kiszolgálásra képes világban ébred új életre. Valóságos digitális ökoszisztémák alakulnak ki, amelyek az egykori könyvtári környezet helyébe tolulnak. Csak egyvalami nem változik: az egész folyamat mögött álló, azt inicializáló szakember, a könyvtáros elkötelezettsége. A szerző ezt az átalakulási folyamatot mutatja be a múltból a jövőbe vezető időutazásra invitálva.

Kokas Károly kötetét mindenkinek ajánljuk, aki egy ismeretekben gazdag utazás során szeretné mélyebben megérteni a digitális átalakulást, amely nemcsak a könyvtári dokumentumok keletkezésének, tárolásának és kereshetőségének legújabb módjait, hanem magát az ismeretszerzést is forradalmi módon megváltoztatja.

A szerző a Szegedi Tudományegyetem Klebersberg Könyvtárának informatikai és információs főigazgató-helyettese, címzetes egyetemi docens. A Magyar Elektronikus Könyvtár, majd az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) egyik megálmodója. Számos tankönyve, tudományos és ismeretterjesztő publikációja jelent meg a könyvtári informatika és a digitális bölcsészet tárgykörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kokas-kalauz-a-modern-konyvtarak-vilagaba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave