Kokas Károly

Kalauz a modern könyvtárak világába

A könyvtárak új feladatai és megváltozott szerepük a XXI. század elején

A hálózatból (és a digitalizálásból) fakad az információs bőség

Régen a könyvtári struktúrák és munkafolyamatok optimálisan alkalmazkodtak egy információhiányos közeghez. A hálózat adottságai azonban új helyzetet teremtettek, hiszen olyan könnyű információt fel- és letölteni, valamint továbbítani, hogy – főként az akadémiai-felsőoktatási közegben – szűk keresztmetszetről aligha beszélhetünk (legfeljebb emberi erőforrás tekintetében). Tulajdonképpen egy bőséges, gazdag információtechnikai környezet alakult ki, és abban működünk. E bőségben az olvasó információ iránti vágya hamar kielégíthető (legalább látszólag), s az úgynevezett információellátottsági „elégedettségi küszöbe” még mindig gyorsan és könnyen elérhető. Az információkeresés egy bizonyos színvonalon triviális lett, még akkor is, ha a precíz és hatékony információkinyerés a hálózatból továbbra sem egyszerű. De a trivialitás illúzióját táplálja az összes média nap mint nap, és a gyakorlati életben ez elegendőnek is tűnhet. A gondokat világosan jelzik azok a feszültségek, amelyek az egyes szolgáltatásoknál a „gyorsaság” és „egyszerűség” kontra „pontos találatok” küzdelmében alakultak ki. Ez az ellentmondás jól látszik a könyvtári keresők világában is, ahol nehéz egyszerre „két urat szolgálni”. Ez a feszültség ma még nehezen oldható föl, hisz a könyvtárosok inkább feladnák az egyszerűséget a pontosság kedvéért, de az olvasóink nyilván ezt fordítva gondolják.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 573 6

Művelődéstörténet

A szerző izgalmas utazásra hívja az olvasót, és meghökkentő kijelentésekkel avat be a digitálizálódó könyvtárak világába: lehet, hogy a könyvtár mint könyveket tároló fizikai hely – úgy ahogy száz éveken át megszoktuk – már a közeli jövőben teljesen átalakul? Miért? Hogyan lehetséges ez? Ennek a jelenségnek egyértelmű oka van: a könyvtárak jövője a hálózatban van. Dokumentumainak zöme már digitális: nincs példányszámuk, tetszőleges mennyiségben vannak jelen. Így a hozzáférés értékesebb lesz, mint maga a tulajdonlás, hisz a hálózat közmű, a hozzáférés pedig állandó, eszköztől, időtől és helytől függetlenül.

Természetesen a könyvtáraknál bekövetkezett paradigmaváltás kihat a könyvekben tárolt tudás felhasználásának teljes környezetére. A „könyvtár” az olvasás, a tudomány, az ismeretszerzés „helyeként” egy sokkal komplexebb kiszolgálásra képes világban ébred új életre. Valóságos digitális ökoszisztémák alakulnak ki, amelyek az egykori könyvtári környezet helyébe tolulnak. Csak egyvalami nem változik: az egész folyamat mögött álló, azt inicializáló szakember, a könyvtáros elkötelezettsége. A szerző ezt az átalakulási folyamatot mutatja be a múltból a jövőbe vezető időutazásra invitálva.

Kokas Károly kötetét mindenkinek ajánljuk, aki egy ismeretekben gazdag utazás során szeretné mélyebben megérteni a digitális átalakulást, amely nemcsak a könyvtári dokumentumok keletkezésének, tárolásának és kereshetőségének legújabb módjait, hanem magát az ismeretszerzést is forradalmi módon megváltoztatja.

A szerző a Szegedi Tudományegyetem Klebersberg Könyvtárának informatikai és információs főigazgató-helyettese, címzetes egyetemi docens. A Magyar Elektronikus Könyvtár, majd az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) egyik megálmodója. Számos tankönyve, tudományos és ismeretterjesztő publikációja jelent meg a könyvtári informatika és a digitális bölcsészet tárgykörében.