Kokas Károly

Kalauz a modern könyvtárak világába

A könyvtárak új feladatai és megváltozott szerepük a XXI. század elején

7. Digitalizálás a könyvtárban

A sokat emlegetett nagy könyvtári paradigmaváltás másik oka (a hálózatba kerülés mellett) tehát a digitalizálás. Ma már közszóként emlegetjük, de nem biztos, hogy ennek könyvtári értelmével, kereteivel, de puszta alaptényeivel is pontosan tisztában vagyunk. Ezért erre is érdemes némi figyelmet szentelnünk. Nyilván amióta a technikai feltételei rendelkezésre állnak, azóta rendre a legizgalmasabb kérdések közé tartoznak a könyvtári szakmában a digitalizálás kérdései. Az olcsó szkennerek (s méregdrága profi másaik), az elterjedt digitális fényképezés, a digitális technikai alapokra kerülő video- vagy a sok tucat terabájtos háttértárolók mind-mind azt sugalmazzák, hogy digitalizálni kell, sőt hogy digitalizálni, a digitális információkat szolgáltatni egyszerű és könnyű dolog.

Nézzük, valójában miért akarjuk áttenni analóg formából dokumentumainkat számítógépes formátumra? S mi ebben a könyvtár szerepe? George Mallory-t, a híres brit hegymászót kérdezték annak idején, hogy miért akarja a Mount Everest-et megmászni: „Mert ott van!” – mondta állítólag. Nyilván a könyvtárakat is izgatja, hogy hatalmas analóg anyag birtokában lévén és technikailag lehetséges módon kivitelezve miért ne fognának bele? Persze az, ami néhány A4-es lappal és egy pár tízezer forintos lapszkennerrel az asztalunkon egyszerűnek tűnhet, az százéves és megsárgult lapok milliói közt már nem olyan triviális probléma. (S közben az is kiderülhet, ami professzionális, az sem nem egyszerű, sem nem olcsó.)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 573 6

Művelődéstörténet

A szerző izgalmas utazásra hívja az olvasót, és meghökkentő kijelentésekkel avat be a digitálizálódó könyvtárak világába: lehet, hogy a könyvtár mint könyveket tároló fizikai hely – úgy ahogy száz éveken át megszoktuk – már a közeli jövőben teljesen átalakul? Miért? Hogyan lehetséges ez? Ennek a jelenségnek egyértelmű oka van: a könyvtárak jövője a hálózatban van. Dokumentumainak zöme már digitális: nincs példányszámuk, tetszőleges mennyiségben vannak jelen. Így a hozzáférés értékesebb lesz, mint maga a tulajdonlás, hisz a hálózat közmű, a hozzáférés pedig állandó, eszköztől, időtől és helytől függetlenül.

Természetesen a könyvtáraknál bekövetkezett paradigmaváltás kihat a könyvekben tárolt tudás felhasználásának teljes környezetére. A „könyvtár” az olvasás, a tudomány, az ismeretszerzés „helyeként” egy sokkal komplexebb kiszolgálásra képes világban ébred új életre. Valóságos digitális ökoszisztémák alakulnak ki, amelyek az egykori könyvtári környezet helyébe tolulnak. Csak egyvalami nem változik: az egész folyamat mögött álló, azt inicializáló szakember, a könyvtáros elkötelezettsége. A szerző ezt az átalakulási folyamatot mutatja be a múltból a jövőbe vezető időutazásra invitálva.

Kokas Károly kötetét mindenkinek ajánljuk, aki egy ismeretekben gazdag utazás során szeretné mélyebben megérteni a digitális átalakulást, amely nemcsak a könyvtári dokumentumok keletkezésének, tárolásának és kereshetőségének legújabb módjait, hanem magát az ismeretszerzést is forradalmi módon megváltoztatja.

A szerző a Szegedi Tudományegyetem Klebersberg Könyvtárának informatikai és információs főigazgató-helyettese, címzetes egyetemi docens. A Magyar Elektronikus Könyvtár, majd az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) egyik megálmodója. Számos tankönyve, tudományos és ismeretterjesztő publikációja jelent meg a könyvtári informatika és a digitális bölcsészet tárgykörében.