Kokas Károly

Kalauz a modern könyvtárak világába

A könyvtárak új feladatai és megváltozott szerepük a XXI. század elején


Közkönyvtár és tudományos könyvtár: divergencia vagy konvergencia?

Többször beszéltünk már róla, tulajdonképpen ez a könyv egyik alapgondolata is, hogy a könyvtárak milyen hatalmas paradigmaváltáson mennek keresztül korunkban. Talán az is kiderült, hogy ez a változás – technikai-technológiai értelemben – főleg az egyetemi könyvtárakat és a szakkönyvtárakat érinti. Nyilvánvalóan a sok tízmillió oldal online tartalom, a digitalizált anyagok, a kutatáshoz szükséges előfizetett adatbázisok: tipikusan kutatásközeli könyvtári jellemzők. Ezzel egyáltalán nem akarjuk azt a hamis illúziót kelteni, hogy ez a könyvtártípus általában véve fejlettebb lenne a világban vagy hazánkban, mint a mindenki által használt és ismert városi és megyei könyvtárak sokasága. (Ez még technikai felszereltséget illetően sem föltétlen igaz.) Hogy ezt a különbséget érzékeltessem, vegyünk egy példát! Ha egy nagyobb egyetemi könyvtár online katalógusában a Shakespeare keresőkifejezést adjuk meg (szerző és tárgy stb. is egyben) kb. 2–3000 találatot kapunk. Ha ugyanezen könyvtár online forrásainak katalógusában (OPAC) futtatjuk le ezt az egyszerű keresést, ahol a megvásárolt online tartalmakban is kereshetünk, az eredmény, a találati halmaz 1,5–2 milliós lesz, aminek egy jelentős része teljes szövegű (full text) folyóiratcikk, e-könyv, esetleg megtekinthető videótartalom.

Kalauz a modern könyvtárak világába

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 573 6

A szerző izgalmas utazásra hívja az olvasót, és meghökkentő kijelentésekkel avat be a digitálizálódó könyvtárak világába: lehet, hogy a könyvtár mint könyveket tároló fizikai hely – úgy ahogy száz éveken át megszoktuk – már a közeli jövőben teljesen átalakul? Miért? Hogyan lehetséges ez? Ennek a jelenségnek egyértelmű oka van: a könyvtárak jövője a hálózatban van. Dokumentumainak zöme már digitális: nincs példányszámuk, tetszőleges mennyiségben vannak jelen. Így a hozzáférés értékesebb lesz, mint maga a tulajdonlás, hisz a hálózat közmű, a hozzáférés pedig állandó, eszköztől, időtől és helytől függetlenül.

Természetesen a könyvtáraknál bekövetkezett paradigmaváltás kihat a könyvekben tárolt tudás felhasználásának teljes környezetére. A „könyvtár” az olvasás, a tudomány, az ismeretszerzés „helyeként” egy sokkal komplexebb kiszolgálásra képes világban ébred új életre. Valóságos digitális ökoszisztémák alakulnak ki, amelyek az egykori könyvtári környezet helyébe tolulnak. Csak egyvalami nem változik: az egész folyamat mögött álló, azt inicializáló szakember, a könyvtáros elkötelezettsége. A szerző ezt az átalakulási folyamatot mutatja be a múltból a jövőbe vezető időutazásra invitálva.

Kokas Károly kötetét mindenkinek ajánljuk, aki egy ismeretekben gazdag utazás során szeretné mélyebben megérteni a digitális átalakulást, amely nemcsak a könyvtári dokumentumok keletkezésének, tárolásának és kereshetőségének legújabb módjait, hanem magát az ismeretszerzést is forradalmi módon megváltoztatja.

A szerző a Szegedi Tudományegyetem Klebersberg Könyvtárának informatikai és információs főigazgató-helyettese, címzetes egyetemi docens. A Magyar Elektronikus Könyvtár, majd az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) egyik megálmodója. Számos tankönyve, tudományos és ismeretterjesztő publikációja jelent meg a könyvtári informatika és a digitális bölcsészet tárgykörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kokas-kalauz-a-modern-konyvtarak-vilagaba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave