Kokas Károly

Kalauz a modern könyvtárak világába

A könyvtárak új feladatai és megváltozott szerepük a XXI. század elején

Következtetések és összefoglalás

Egy általánosnak tűnő megközelítés kívánkozik az összefoglalás elejére, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni. A kilencvenes évek elején még nem sejtettük, hogy az, amit izgalmas érdekességként emlegetünk, a „világháló jelensége”, ennyire generálisan átalakítja majd világunkat. Aztán a találmány a tudományos kommunikáció és tudáselosztás eszköze lett, majd a szórakozás, szórakoztatás színtere. Innen pedig csak egy lépés volt, hogy globális információs rendszerként tekintsünk rá, amely az egész emberiségre kiterjedő infrastruktúra és szolgáltatáshalmaz is egyben. Milyennek tűnik ma mindez könyvtáros szemmel? A „digitális ökoszisztémáink” és azok hatásai a környezetihez hasonló teherrel nehezednek ránk, s hasonló lehetőségeket is rejtenek. A hálózat és az azt felépítő informatikai eszközök változása igen erős dinamikát visz a rendszerbe, így az állandó változásban van, fejlődése szinte alig követhető, az érzés állandósult, hogy mindez már szinte „határtalan”. A kihívások száma is végtelen: kormányzatoknak, kutatóknak, tanároknak, iskoláknak és a mindennapok emberének másként ugyan, de jelen van mindnyájunk mindennapjaiban. Köztük a legnagyobb kihívás valószínűleg egy harmónia megteremtése: hogy a legoptimálisabb eredmény hogyan jöhet ki mindebből úgy, hogy a tényleg elképesztő lehetőségeket maximálisan kihasználjuk, de közben meg is tudjuk akadályozni a láthatóan burjánzó és veszélyes mellékhatásokat is.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 573 6

Művelődéstörténet

A szerző izgalmas utazásra hívja az olvasót, és meghökkentő kijelentésekkel avat be a digitálizálódó könyvtárak világába: lehet, hogy a könyvtár mint könyveket tároló fizikai hely – úgy ahogy száz éveken át megszoktuk – már a közeli jövőben teljesen átalakul? Miért? Hogyan lehetséges ez? Ennek a jelenségnek egyértelmű oka van: a könyvtárak jövője a hálózatban van. Dokumentumainak zöme már digitális: nincs példányszámuk, tetszőleges mennyiségben vannak jelen. Így a hozzáférés értékesebb lesz, mint maga a tulajdonlás, hisz a hálózat közmű, a hozzáférés pedig állandó, eszköztől, időtől és helytől függetlenül.

Természetesen a könyvtáraknál bekövetkezett paradigmaváltás kihat a könyvekben tárolt tudás felhasználásának teljes környezetére. A „könyvtár” az olvasás, a tudomány, az ismeretszerzés „helyeként” egy sokkal komplexebb kiszolgálásra képes világban ébred új életre. Valóságos digitális ökoszisztémák alakulnak ki, amelyek az egykori könyvtári környezet helyébe tolulnak. Csak egyvalami nem változik: az egész folyamat mögött álló, azt inicializáló szakember, a könyvtáros elkötelezettsége. A szerző ezt az átalakulási folyamatot mutatja be a múltból a jövőbe vezető időutazásra invitálva.

Kokas Károly kötetét mindenkinek ajánljuk, aki egy ismeretekben gazdag utazás során szeretné mélyebben megérteni a digitális átalakulást, amely nemcsak a könyvtári dokumentumok keletkezésének, tárolásának és kereshetőségének legújabb módjait, hanem magát az ismeretszerzést is forradalmi módon megváltoztatja.

A szerző a Szegedi Tudományegyetem Klebersberg Könyvtárának informatikai és információs főigazgató-helyettese, címzetes egyetemi docens. A Magyar Elektronikus Könyvtár, majd az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) egyik megálmodója. Számos tankönyve, tudományos és ismeretterjesztő publikációja jelent meg a könyvtári informatika és a digitális bölcsészet tárgykörében.