Csíráztatáshoz helyezz egy Petri-csésze aljára vizes vattát, majd takard le szintén vizes szűrőpapírral! Miután elhelyezted ezen a csíráztatni kívánt magvakat, fedd le ezeket egy nedves szűrőpapírral, és tedd a helyére a Petri-csésze tetejét! A Petri-csészében a beállított magvak folyamatosan nedves körülmények között vannak, és az oxigén-utánpótlásuk is biztosítva van, ezért általában már háromnégy nap elteltével megfigyelheted a fejlődő csíranövényeket. Az így beállított csíráztatási kísérletekkel a csírázáshoz szükséges környezeti tényezők is egyszerűen vizsgálhatók. Alacsony hőmérsékleten nem megy végbe a csírázás, amiről a hűtőszekrényben 7 °C fokon és a szobahőmérsékleten beállított csírázási kísérlettel győződhetsz meg. A csírázáshoz oxigénre is mindig szükség van, ezért ha a magvakra vizet öntesz úgy, hogy ellepje őket, akkor a csírázás a megfelelő hőmérséklet és vízellátottság ellenére sem fog végbemenni, mert a vízben csak csekély mértékben oldódó oxigén nem képes fedezni a csírázáshoz szükséges jelentős oxigénmennyiséget. A hatást tovább fokozhatod a vízfelszínre rétegzett étolajjal, amely teljes mértékben megakadályozza a légköri oxigén beoldódását a vízbe. Bizonyára tapasztaltad már, hogy a magvak nem csíráznak ki a húsos termések belsejében, még akkor sem, ha ezek felnyílásával a kellő mennyiségű víz, oxigén és a megfelelő hőmérséklet is biztosítva van. Ennek az az oka, hogy a termésfalban csírázásgátló anyagok találhatók. Ezért ha egy Petri-csészében beállított csírázási kísérletben a magvakra vékony almaszeleteket helyezel, akkor nem fog végbemenni a csírázás.