Sinka Annamária

Történet és pillanat

Az intertextuális értelmezés lehetőségei Szabó Magda két regényében

Fikciós és nem fikciós műfaji beszédalakzatok

A valóság és a fikció dialektikája, állandó mozgása egyszerre jelent elméleti és gyakorlati problémát az irodalmi szöveg értelmezésekor. Az alfejezet címében jelölt referenciák megalkotásának módja, azok interpretációja a regény értelmezésében több ponton is előkerül. Az irodalmi és a történelmi narratíva elkülönítésének nehézségei, hasonlóságának meghatározása mellett a kérdéskört kitágítja az, hogy ma már olyan szövegeket is regényként olvasunk (a cím is erősíti ezt), amelyek beszédmódja, nyelvi szerkezete a nem fikciós műfaji- és beszédalakzatokhoz tartozik. Az olvasói tudat narrativitásának folyamatos módosulását mutatják, hogy ezek a szövegek eltérő beszédmódjuk, nyelvi szerkezetük miatt más korokban kirekesztődtek volna a formai kánonból (Thomka, 2001a: 11). A regénykonvenciót alakító szövegszólamváltások hangsúlyos megjelenése, az eltérő szerzőségű feljegyzések, kommentárok, levelek, versek, naplóbejegyzések beékelése a szöveg működési mechanizmusát változtatják meg. Thomka szerint a regényben a biografikus dokumentumanyaghoz tartozó, abból átvett fragmentumok a nem fikciós – fikciós diskurzusok közötti áthatolási irányt jelzik.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 545 602 3

Irodalom

A kötet Szabó Magda két eltérő témájú és különböző korszakba sorolható regényében – a Régimódi történetben (1977) és A pillanatban (1990) – a szövegköziség megjelenő formáinak működését, architextualitással kapcsolatos aspektusait tekinti át.

Az első elemző fejezet a Régimódi történetben működő intertextuális/intratextuális mechanizmusok értelmezését segíti elő többek között a tematizálódó írói magatartás, a narratív identitás, az olvasói/újraolvasói szerep, az önéletírói tér, valamint a regényszöveget alakító szólamváltások részletesebb kibontásával.

A második fejezet a szerző leginkább világirodalmi tematikájúnak tekintett regényét, A pillanatot vizsgálja. A regény architextuális vonatkozásainak, metafikciós eljárásainak, a műből kitekintő sztereotípiáinak jelentésteremtő erejét megfigyelni azért is különösen izgalmas vállalkozás, mert a regény a tudatosan választott pretextusnak, azaz az Aeneisnek a kritikai újraírására vállalkozik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sinka-tortenet-es-pillanat//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero