Sinka Annamária

Történet és pillanat

Az intertextuális értelmezés lehetőségei Szabó Magda két regényében


A családregény mint architextus (Régimódi történet)

Ha elfogadjuk, hogy a műfaj azonosítása segíthet a szövegértelmezésben, tehát a műfajokat szokásrendszerként fogjuk fel, az egyes műfajok és beszédműveletek között kapcsolatot fedezhetünk fel (Szegedy-Maszák, 1995: 54). A családregény egyértelműen a „prózafordulat” egyik legtöbbet idézett műfaja, amelyhez gyakran társul az emlékezéstechnikákat és az önéletrajz mintáit aktualizáló elbeszélésszervezés1 (Szirák, 2001: 43). A regénymodell hagyományra való utalásai és deformációi, a családtörténet íróilag szubjektív szintje, az emlékezés és az önéletrajz mintáinak aktualizálódása a 70-es évektől kezdődően markánsan jelentkezik. Ahogyan erre Thomka is utal, a magyar életrajzi fikciót az emlékirat, vallomás, családregény hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes évekbeli változatai átalakították: „A biografikus és történelmi referenciák lendületével együtt a művek a kort, az életrajzot, a hagyományt, a történelmet és a kultúrát nem a személyes összegzés, számadás, konfesszió, hanem a fikcióképzés alkalmának tekintik” (Thomka, 2001c: 56).

Történet és pillanat

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 545 602 3

A kötet Szabó Magda két eltérő témájú és különböző korszakba sorolható regényében – a Régimódi történetben (1977) és A pillanatban (1990) – a szövegköziség megjelenő formáinak működését, architextualitással kapcsolatos aspektusait tekinti át.

Az első elemző fejezet a Régimódi történetben működő intertextuális/intratextuális mechanizmusok értelmezését segíti elő többek között a tematizálódó írói magatartás, a narratív identitás, az olvasói/újraolvasói szerep, az önéletírói tér, valamint a regényszöveget alakító szólamváltások részletesebb kibontásával.

A második fejezet a szerző leginkább világirodalmi tematikájúnak tekintett regényét, A pillanatot vizsgálja. A regény architextuális vonatkozásainak, metafikciós eljárásainak, a műből kitekintő sztereotípiáinak jelentésteremtő erejét megfigyelni azért is különösen izgalmas vállalkozás, mert a regény a tudatosan választott pretextusnak, azaz az Aeneisnek a kritikai újraírására vállalkozik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sinka-tortenet-es-pillanat//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave