Bod Péter Ákos

Bevezetés a gazdaságpolitikába

Döntéshozatal válságban és válságok között

Innováció – ez is százéves újdonság

Joseph Schumpeter előbb optimistán, majd a nagy világgazdasági válság tapasztalatainak birtokában elég pesszimistán abban látta a piacgazdaság lényegét, hogy az új dolgok kiszorítják a régit, a teremtés mozzanata együtt jár a rombolással. Az új, az innováció megnyilvánul új termékben vagy régi termék újszerű előállításában, új szállítási módban, új piacokban, új termelési anyagok, új értékesítési módszerek alkalmazásában. Az nem csupán technológiai ügy, mert az új mód, módszer jelenthet új szervezetet, gondolatot. De vajon kik és hogyan innoválnak, és lehet-e az államnak, a gazdaságpolitika művelőinek ráhatásuk arra, hogy az új mielőbb megszülessen – mégpedig itt, nem pedig másnál, mert az utóbbi esetben a rombolásból több jut nekünk, mint a teremtésből? A gazdaságelmélet nem ad egyértelmű eligazítást: a neoklasszikus felfogásban az innováció exogén jellegű: valahogy megszületik, talán egy vállalkozó révén, és a többieket majd a piaci verseny rászorítja a követésre. Az innovátor átmeneti monopolpozícióra tesz szert, és így rendkívüli nyereséghez (járadékhoz) jut, de ez mindenki mást arra sarkall, hogy lemásolja, utolérje, leelőzze: monopolhelyzetét nem az államtól kapta, és így a verseny miatt éppen a nagy nyereségesség miatt nem pihenhet.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 601 6

Gazdaság

Az ismert közgazdász professzor, volt gazdaságpolitikus olyan világba vezeti be az olvasót, amelynek hivatalos szereplői a kormányok, az államok feletti szervezetek és intézmények, az üzleti körök, a nemzetközi és helyi piacok, ám ugyanúgy része minden egyes ember, család, hiszen mindenkit érintenek a gazdaságpolitikai döntéshozók intézkedései. Miért döntenek úgy, ahogy döntenek a nagyhatalmú intézmények? Ha ekkora a hatalmuk, akkor viszont miért olyan gyakori a hatástalan állami beavatkozás, a kényszerű korrekció? A központi bank, a pénzügyminisztérium, a szakpolitikai szabályozó hatóság rengeteg eszköze miért nem képes megakadályozni a helyi zavarokat, sőt a gazdasági életet megrázó mély válságokat? Van-e egyáltalán mozgástere a nemzeti hatóságoknak a mai nagyfokú kereskedelmi, pénzügyi, technológia nyitottság mellett? Van bizony, mutatják a szerző által elemzett jó és kevésbé jó példák, ám azt megismerjük, hogy miért is illúzió az, hogy az állam megóvja a gazdaságot, társadalmat, az egyes embert a hihetetlen gyorsan változó világban. Ha megismerjük a társadalmi-gazdasági folyamatok mozgatóit, és tisztában vagyunk a gazdaságpolitikai döntéshozók motívumaival és eszközeivel, akkor bizonyosan jobban eligazodunk a gazdaság történéseiben, az állami beavatkozás gyakran különösnek, sőt ijesztőnek látszó gyakorlatában. A mű használható tankönyvnek, ellenőrző és elgondolkodtató kérdéseivel és fogalomjegyzékével, de annak is hasznára lehet, aki egyszerűen jobban akarja érteni az a világot, amelyek meglepő fordulatai, hirtelen irányvételei és másfelől tartós, makacs alapfolyamatai próbára teszik az ember, a család, a cég, a társadalmi közösség mindennapos életét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bevezetes-a-gazdasagpolitikaba-uj-kiadas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero