Integritásmenedzsment
A bizalom megteremtése és megőrzése
A kockázatalapú megközelítés lényege
Tartalomjegyzék
- Integritásmenedzsment • A bizalom megteremtése és megőrzése
- Impresszum
- Bevezető történet
- Bevezetés
- 1. Integritás és bizalom
- 1.1. Az integritás fogalma
- 1.2. A szervezeti integritás megteremtésének két fő folyamata
- 1.3. A szervezet felelőssége a szabályos, etikus működésért
- 1.4. A compliance-alapú és integritásközpontú megközelítés különbözősége és fokozatos közeledése
- 1.5. Az integritás-szemlélet megjelenése és kiteljesedése Magyarországon
- 1.6. Üzenet vezetőknek: a tisztességes szervezet mintaképe
- 1.1. Az integritás fogalma
- 2. Túllépni a túlszabályozás csapdáján (Szabálykövetés vagy/és értékkövetés)
- 3. Az integritásmenedzsment mint a menedzsmentkontroll-rendszer része
- 4. Az értékrend meghatározása, kinyilvánítása
- 4.1. Mi a szervezet „hozzáadott értéke”?
- 4.2. A szervezet által követendő értékek meghatározása
- 4.3. A dolgozók bevonása a szervezeti értékrend meghatározásába
- 4.4. A szervezeti értékek különböző csoportosításai
- 4.5. A szervezet értékrendjének meghatározása és ábrázolása
- 4.6. Az értékrend nyilvánossá tétele, külső és belső kommunikálása
- 4.7. Üzenet vezetőknek: szempontok a szervezet alapértékeinek kiválasztásához
- 4.1. Mi a szervezet „hozzáadott értéke”?
- 5. A szervezeti értékrend belsővé tétele (beágyazódása)
- 6. A szervezeti kultúra szerepe a szervezeti integritás megerősítésében
- 6.1. Mi határozza meg az egyén döntéseit?
- 6.2. A szervezeti kultúra viselkedést meghatározó szerepe
- 6.3. A munkahelyi légkör szerepe a szervezeti kultúra megerősítésében
- 6.4. A szervezeti integritást támogató vezetői stílus
- 6.5. Üzenet vezetőknek: a vezetőt segítheti, de hátráltatja is a szervezeti kultúra
- 6.1. Mi határozza meg az egyén döntéseit?
- 7. Értékrend-vezérelt rend
- 8. A szervezeti integritás megteremtésének kockázatalapú megközelítése
- 8.1. A kockázatalapú megközelítés lényege
- 8.2. Az integritási kockázat fogalma, sajátossága, típusai
- 8.3. A kockázatokat objektívnek tekintő korrupciós kockázatelemzési megközelítés
- 8.4. „A gyermek mindenek felett álló érdeke” érték érvényesülését veszélyeztető kockázatok elemzése
- 8.5. Kockázatok kezelése
- 8.6. A szervezeti integritás megteremtésének „immunrendszer”-megközelítése
- 8.7. A kockázatkezelés optimális helye a szervezetben
- 8.8. Üzenet vezetőknek: a hatékony kockázatkezelés képessé tétel a rossz elkerülésére
- 8.1. A kockázatalapú megközelítés lényege
- 9. Az értékek követésének segítése, szükség esetén kikényszerítése
- 9.1. Az értékek követéséhez szükséges útmutatás és tanácsadás
- 9.2. Az értékek átültetése a gyakorlatba
- 9.3. Az integritási követelmények teljesülésének nyomon követését szolgáló eszközök
- 9.4. Az integritási követelmények betartásának kikényszerítését szolgáló kontrollok
- 9.5. Üzenet vezetőknek: a vezető nevel is
- 9.1. Az értékek követéséhez szükséges útmutatás és tanácsadás
- 10. A szervezeti és a személyi integritás összehangolásának modelljei
- 10.1. A szervezeti integritás konfliktusai és azok feloldásának irányai
- 10.2. A személyi és a szervezeti integritás konfliktusai kezelésének rendszere
- 10.3. „Naggyá teszlek” modell
- 10.4. „Nálunk kiteljesedhetsz” modell
- 10.5. A „hírvivő” modell
- 10.6. Integritási modellek a gyakorlatban
- 10.7. Üzenet vezetőknek: mire helyez hangsúlyt a vezető?
- 10.1. A szervezeti integritás konfliktusai és azok feloldásának irányai
- 11. A szervezeti integritás megvalósulásának belső értékelése és ellenőrzése
- 12. A szervezet integritási kockázatainak és kontrolljainak külső értékelése és ellenőrzése
- Befejező történet
- Kifejezések magyarázata
- Felhasznált irodalom
- Hivatkozott jogszabályok jegyzéke
- Rövidítések jegyzéke
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2021
ISBN: 978 963 454 632 0
Az integritással rendelkező ember azt mondja, amit gondol, és azt teszi, amit mond. Ezáltal méltó a bizalmunkra. A szervezetek is integritásuk révén teremthetnek bizalmat maguk iránt. A bizalom megőrzéséhez az szükséges, hogy minden dolgozó kövesse a szervezet kinyilvánított értékeit, akkor is, ha ez pillanatnyi érdekeivel ellentétes. Miként érheti el ezt a szervezet vezetője? Erre a kérdésre ad választ ez a könyv, végigvezetve az olvasót a szervezeti integritás megteremtésének és megszilárdításának útján. A jogszabályi környezet tömör ismertetése mellett bemutatásra kerülnek az integritásmenedzsmentnek azok az eszközei, módszerei és modelljei, amelyek révén a dolgozók azonosulnak a szervezet kinyilvánított értékeivel, és amelyekkel kialakítható az értékkövetés szervezeti kultúrája, az értékeket teremtő és megőrző belső rend. A könyv az integritásmenedzsmentet nem elkülönülő vezetési funkcióként tárgyalja, hanem belehelyezi a szervezet irányítási rendszerébe. A vezetők munkáját gyakorlati példákkal, a nemzetközi és hazai jó gyakorlatok megosztásával is segíti, és külön fejezeteket szentel a szervezeti integritás belső és külső értékelése és ellenőrzése kérdéskörének.
Hivatkozás: https://mersz.hu/pulay-integritasmenedzsment//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero