Pulay Gyula

Integritásmenedzsment

A bizalom megteremtése és megőrzése


A kockázati szint és a kontrollszint összehasonlítása a költségvetési szférában

Az integritási helyzet értékelésének alapvető szempontja, hogy a kockázatok szintje és a kontrollok szintje között összhang van-e, azaz a magasabb kockázati szinthez magasabb kontrollszint tartozik-e. Ez a kérdés nemcsak az egyes szervezetek esetében, hanem az intézménycsoportokra vonatkozóan is felmerült, már a felmérések kezdeti szakaszában. Ezért az utóbbi kérdésre már a 2013. évi felmérés alapján készült elemzés is megpróbált választ adni. Ezt szemlélteti a 12.3. ábra, amely oszlopdiagramként KVNT-indexük átlagos értéke alapján növekvő sorrendbe állítja az intézménycsoportokat, és hozzájuk rendeli a KMKT-indexüket reprezentáló oszlopokat. A sorba rendezett értékekből lineáris összefüggést lehetett számolni mind a KVNT-, mind a KMKT-indexekre.1 Az ábrán a lineáris összefüggést kifejező egyenesek (a továbbiakban lineárisok) is feltüntetésre kerültek. (Ugyanilyen tartalmú ábra készült az intézménycsoportonkénti átlagos EVT- és KMKT-indexek kapcsolatának érzékeltetésére.) A két lineáris azonos iránya pozitív kapcsolatot mutat a két index között. Eszerint általában igaz volt, hogy a magasabb KVNT-indexszel jellemezhető (a korrupciótól jobban fenyegetett) intézménycsoportok erősebb kontrollrendszert építettek ki a kockázatok kezelésére. (Fontos megjegyezni, hogy ez a megállapítás nem vonatkozik a felmérésben részt vevő minden intézményre, csak intézménycsoportok átlagos értékeire.)

Integritásmenedzsment

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 632 0

Az integritással rendelkező ember azt mondja, amit gondol, és azt teszi, amit mond. Ezáltal méltó a bizalmunkra. A szervezetek is integritásuk révén teremthetnek bizalmat maguk iránt. A bizalom megőrzéséhez az szükséges, hogy minden dolgozó kövesse a szervezet kinyilvánított értékeit, akkor is, ha ez pillanatnyi érdekeivel ellentétes. Miként érheti el ezt a szervezet vezetője? Erre a kérdésre ad választ ez a könyv, végigvezetve az olvasót a szervezeti integritás megteremtésének és megszilárdításának útján.

A jogszabályi környezet tömör ismertetése mellett bemutatásra kerülnek az integritásmenedzsmentnek azok az eszközei, módszerei és modelljei, amelyek révén a dolgozók azonosulnak a szervezet kinyilvánított értékeivel, és amelyekkel kialakítható az értékkövetés szervezeti kultúrája, az értékeket teremtő és megőrző belső rend. A könyv az integritásmenedzsmentet nem elkülönülő vezetési funkcióként tárgyalja, hanem belehelyezi a szervezet irányítási rendszerébe. A vezetők munkáját gyakorlati példákkal, a nemzetközi és hazai jó gyakorlatok megosztásával is segíti, és külön fejezeteket szentel a szervezeti integritás belső és külső értékelése és ellenőrzése kérdéskörének.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pulay-integritasmenedzsment//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave